Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén
84 Gallina Zsolt tek anyagát. Sőt sokszor még napjainkban is ingyenes kőbányának használják. Máshol pedig a mezőgazdasági művelés tűnteti el nyomaikat. Egykori helyüket már csak tégla- és kőtörmelék jelzi. A még feltárható templomalapozások által nyújtott információk (alaprajz, méret, tájolás, építési technika, átépítés, kor stb.) megsemmisülése értékes adatoktól foszt meg bennünket. A módszeres kutatást az is sürgetné, hogy a területünkön található templomokról Árpád-kori és középkori írott forrást alig ismerünk. A következő fejezetben egy a közelmúltban feltárt Kiskunhalas környéki középkori templom feltárását szeretném bemutatni. Kiskunmajsa, Bodoglár-Kőhalom középkori templom Előzmények A Kőhalom néven ismert domb már régóta ismert régészeti lelőhely. A feltehetően török korban elpusztult templomról az 1699-es Pentz-féle összeírás tudósított: „Még egy kevés alapja megvan a templomnak." (GYÁRFÁS 1865. 29., NAGY SZEDER 1923. 49.).' Egy Halas város határáról készült térképen is fel van tüntetve e templom helye (NAGY SZEDER 1923. 14.). Pesty Frigyes a következőket írta róla: „... magos hely. épület nyomai, kő s tégla darabok, ember hulla, s a csontok között több rozsdaette nyilak találtattak ...” (PESTY 1978. 48.). A halmot régóta templomos helyként tartották számon. A környékbeli nép Vöröskő templomnak is nevezte. (I. kép) Az egykori templom Kiskunmajsa, Bodoglár-Kőhalom, 91. sz. tanyától 15-20 méterre Ny-ra levő halmon helyezkedett el. A halom a Kiskunhalas-Kiskunmajsa közötti vasútvonaltól É-ra 450 m-re, a Bodoglárra vezető É-D-i irányú dűlőúttól К-re kb. 200 méterre található. Pontos koordinátái a 707-322 sz. l:10000-es méretarányú térképen: 389,7-549,3. 1997. április 14-én bejártuk a halmot. A domb tetején nagy mennyiségű réti mészkő töredéket találtunk. A törmelékkupacok nagyjából kirajzolják a templom elhelyezkedését. A halom ENy-i lejtőjén 15-20 méter hosszú, 1,5-2 méter hosszú homokbányászó árkot figyeltünk meg. Ebben legalább 3 emberkoponya illetve egyéb vázcsontok töredékeit leltük. Ezek feltehetően a templom körüli temetőből származtak.2 3 Később Szalai Sándor Árpád-kori ásópapucsot lelt a domb tövében.4 5 A Kőhalom környékén több Árpád-kori és középkori település nyomát sikerült megfigyelnünk. A Kőhalomtól ÉÉNy- ra levő területen őskori (bronzkori) kerámiát, Árpád-kori bogrács- és egyéb edénytöredékeket, kevés kora középkori kerámiatöredéket, salak- és őrlőkődarabokat gyűjtöttünk. A Kőhalomtól D-re 500 m-re, a vasúttól D-re Árpád-kori bográcstöredékeket és középkori edénytöredékeket találtunk.3 2 Fordítás a M. Kir. Országos Levéltárban „U. et C. Fasc. 71 Nrus 4us” jelzet alatt őrzött, latinnal kevert német nyelvű összeírásról. 3TJM Rég. Ad.: 16491. 4 Ezúton szeretnék köszönetét mondani Szalai Sándor helytörténésznek a terepbejárásokban, adatgyűjtésben és a térképek összeállításában nyújtott áldozatos segítségéért. 5TJM Rég. Ad.: 16492.
