Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Gallina Zsolt: A kiskunsági Ördög-árok
74 Gallina Zsolt Bodoglártól DNy-ra ÉK-DNy-i irányú, Kiskunhalastól К-re pedig D-nek fordul. A nyomvonal általában mélyebb terepen halad át. Vagyis kerülték a homokot és a laza talajt, hiszen így nem érte az árkot a viszonylag gyors betemetődés kockázata. Az árokszakasz vizes területeken is áthaladt. Sőt metszette a Harkai tavat! Ebből arra következtethetünk, hogy építésekor szárazabb klíma uralkodott. Bodogláron sikerült megfigyelni a sánc és az árok egymáshoz viszonyított helyzetét. A sánc található NyÉNy-ra, az árok pedig KDK-re. Ebből arra következtethetünk, hogy az egykori sáncárkot a készítők DDK-ről jövő támadás ellen emelték. Itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amikor felvetődik az, hogy kik és mikor készítették a Kiskunhalas környéki Ördög-árkot? Erre jelen ismereteink szerint biztos választ nem adhatunk. Bizonyos jelek azonban arra utalnak, hogy a sáncárok a Kr. u. 3-4. században épülhetett. E sáncárok eredetéről már több vélemény elhangzott a múlt század végén és e század elején. Fröhlich Róbert feltehetően a Bedekovich- és/vagy az Örkényi-, vagy Ferenczy-féle igen pontatlan térképe(ke)t ismerhette (1-3. térkép). Szerinte a Kalocsától (sic!) a Tisza felé húzódó földművet nem a rómaiak emelték (FRÖHLICH 1887. 19). Nagy Szeder István szerint a sáncárkot a rómaiak, illetve a szarmaták építették és a rómaiak hadi út gyanánt használták, ami egyben védelmet jelentett a tőlük délre levő népekkel szemben (NAGY SZEDER 1926. 19-20.). A kiskunsági Ördög-árok távolabbi összefüggéseinek megállapítása végett ki kell lépnünk a szűkebb földrajzi térségből. Kérdéses a Kiskunhalas környéki ároknak a bácskai ún. „Római sáncok”-hoz való csatlakozása. Az eltérő nyomvonal és a nagyobb földrajzi távolság (60-70 km) miatt úgy tűnik, hogy a két sáncárok feltehetően nem függött össze és nem egy időben, nem egy rendszerben építették azokat (8. térkép). Ha szemügyre vesszük az alföldi sáncárkokat bemutató térképet (8. térkép), akkor látjuk, hogy a kiskunsági Ördög-árok folytatásának tekinthető a Körös északi oldalán emelt sáncárok. Ez azért valószínűsíthető, mert ha a két sáncárok vonalát összekötjük, akkor egy összefüggő vonalat kapunk. Ráadásul a köztük levő távolság (mintegy 30-35 km) földrajzilag áthidalható. A Sebes-Körös, majd Hármas-Körösök menti sánc tovább fut Csongrád-Kiskunhalas-Zombor útvonalon DNy felé (GARAM-PATAY-SOPRONI 1983. 9.). A Körös menti sáncárok csatlakozik a külső védelmi vonalhoz, az Alföldet körülölelő Csörsz-árokhoz. Ennek megnyugtató építési idejét pedig a 3. század végére és a 4. század első harmada közé helyezhetjük. Eszerint a kiskunsági és Körös menti árokrendszer egy belső védelmi vonalat alkotott. Közvetett adatot nyújt az árok készítésének megállapításához az a fentebb megállapított tény, hogy a Kiskunhalas környéki Ördög-árok kiásásakor szárazabb klíma uralkodott.6 A történeti klimatológia adatai alapján ismert tény, hogy a Kr. u. 3-6. században szárazabb éghajlat uralkodott a Kárpát-medencében. 6 MNM Rég Ad.: 11989.
