Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)

Régészet - Gallina Zsolt: A kiskunsági Ördög-árok

A kiskunsági Ördög-árok

73

mélyedésbe futott.4 1980. október 22-23-án Patay Pál vezetésével, Kőhegyi Mihály és Wicker Erika részvételével egy kutatóárkot húztak a fent említett területen.3 Ebből kiderült, hogy nem létezett körárok, de a sánc folytatásában sikerült felfedezni az Ördögárok nyomát. Az árkot egykor viszonylag sekélyre, mindössze 125 cm mélyre ásták. Mai szélessége kb. 3,5 m. Eszerint messze elmarad a Csörsz-árok máshol mért 2-4 m-es mélységétől és 5-9 m-es szélességétől. A töltést itt nem sikerült megfigyelni, feltehetően elpusztult. A területtől 100 m-re ÉK-re azonban felfedezhetők voltak a sáncárok nyomai ("5. térkép).

A bejárt szakasz alapján a következő mondható el az Ördög-árokról. A Duna-Tisza közi sánc létezik, de nem ott ahol Bedekovich Lőrinc térképe (1. térkép) jelezte. A Patay Pálék által használt tanyatérkép a valóságnak megfelelt (5. térkép). Ha az egyes szakaszokat térképre vetítjük és összekötjük, akkor egy viszonylag egyenletes, összefüggő vonalat kapunk (6. térkép). Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a sáncárok 4 5

4MNM Rég Ad.: 11989.

5 Patay Pál-Köhegyi Mihály-Wicker Erika: „Ördög árka” sáncátvágás - szarmata. MNM Rég Ad.: 14504. ”

5. Az 1977-es Patay-féle terepbejárás szakaszai