Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)

Éremtan - Székely György: 15–16. századi denár lelet Kunfehértó határából

15-16. századi dénárlelet Kunfehértó határából

381

A Mátyás-dénárok egyes típusainak összsúlya alapján számított átlagsúlyok értékelésénél abból a hipotézisből indultunk ki, hogy minél régebben bocsátották ki azt a típust, annál tovább volt forgalomban, így annál jobban kopott. Tehát minél korábban verték, annál nagyobb lehet a forgalom okozta súlyveszteség. Ezt a feltételezést az egyes típusok összsúlyból számított átlagsúlya is igazolni látszik. (1.Táblázat) Míg Mátyás legelső típusának átlagsúlya 0,509 g, az elméleti középérték 86,27 %-a, a legutolsó típus átlagsúlya már 0,553 g, a középérték 93,72 %-a. Ez utóbbi érték a kopásra számított 5 %-kal korrigálva már szinte megegyezik az elméleti középértékkel. Az adatokból nyilvánvaló, hogy a régebbi kibocsátású sokáig használt, jóval kopottabb érmék esetében az 5 %-os korrekció nem elegendő, itt legalább 10 %-os súlyveszteséggel kell számolnunk. Az átlagsúlyok emelkedésének tendenciája az Ulászló-dénárok esetében is megfigyelhető.

1. táblázat

Faj

Lemért darabok összsúlya (g)

Darabszám

Átlagsúly

(g)

Az elméleti átlagsúlyhoz viszonyított %

C.235., H.717.

162,47

319

0,509

86,27

C.234., H.718.

68,45

130

0,526

89,15

C.239. H.719.

338,90

640

0,529

89,70

C.233., H.720.

18,31

36

0,509

86,27

C.232., H.722.

349,16

631

0,553

93.72

C.237-238., H.723- 724.

13,66

27

0,506

85,76

C.276., H.803.

109,02

192

0,568

96,23

C.272A-C., H.806- 809.

359,52

642

0,560

94,88

C.277-278., H.811.

363,89

637

0,571

96,74

Sajnos a pénzzé vert ezüst finomságáról sincs egykorú adat, ez viszont a mai korszerű anyagvizsgálatokkal elég pontosan megállapítható. A közelmúltban Gyöngyössy Márton az Újlaki-dénárok pénzlábának és nemesfémtartalmának vizsgálata kapcsán Mátyás első madonnás dénárainak vizsgálati eredményeit is közzé tette.66 Ismertetése szerint a vizsgált 7 darab C.235. (H.717.) dénár ezüsttartalma átlagosan 62,4 % volt, ami a középkori számítás alapján a 10 latos ezüst finomságának (10/16 = 625 ezrelék) felel meg. Ennek alapján úgy tűnik, hogy az 1468-tól kibocsátott madonnás dénárok finomsága 10 latos lehetett.67 A pénzverésnél felhasznált ezüstönt-vény finomságáról csak II. Lajos korából maradtak fenn adatok. Az 1521 és 1525 között vert „nova moneta” finomsága hivatalosan a korábban vert jó pénz, az „antiqua moneta”

66 GYÖNGYÖSSY 1998. 12-13.

67 Ebben az esetben a csak 15 latos finomságú „színezüst” sem jelentett problémát, hiszen két márka 15 latos

ezüsthöz egy márka réz hozzáadásával elérték a kívánt finomságot.