Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Éremtan - Székely György: 15–16. századi denár lelet Kunfehértó határából
380 Székely György jelenlétük az egykorú pénzforgalomban, nem volt számottevő. Különösen igaz ez akkor, ha arányukat a 16. század második negyedének számadataival vetjük össze.59 Az idegen pénzek hazai forgalma inkább csak az ország nyugati határszélén, az oszt-rák tartományokkal szomszédos megyékben volt jelentősebb, amit írásos források és az előkerülő leletek is bizonyítanak.60 A déli peremterületeken és Erdélyben a török és egyéb balkáni aprópénzek jelenléte figyelhető meg. Az ország középső területein a külföldi pénzek előfordulása nem számottevő mértékű, csupán színesítik az egykorú leleteket. Az aquileiai pátriárkák ezüstpénzei általában kis példányszámban, de viszonylag gyakran felbukkannak 15-16. századi leleteinkben. Forgalmuk elsősorban a Drávától délre fekvő területeken, Horvátországban volt erőteljesebb.61 Hazai elterjedésüket bizonyára a Mátyás pénzreformja után veretett madonnás-dénárok bevezetése is elősegíthette. Elképzelhető, hogy madonnás hátlapi éremképük a Mátyás-dénároknak is mintául szolgált, az viszont kétségtelen, hogy Újlaki Miklós boszniai király az aquileiai pénzek több típusát is utánozta néhány éves pénzkibocsátása során.62 Az aquileiai véreteknél jóval ritkább a havasalföldi fejedelemség pénzeinek előfordulása a hazai leletekben, mindössze néhány leletből ismert a kunfehértóihoz hasonló korú példány.63 Arányuk elenyésző a magyarországi pénzforgalomban, nyilván az erdélyi városok és a havasalföldi fejedelemség közötti kereskedelmi kapcsolatok során kerülhettek be az országba. A lelet értéke (súly, finomság, pénzláb, vásárlóerő) A legalább 4 és fél 5 ezerre becsült darabszámú lelet mintegy négyötöde került feldolgozásra. Az egy magyar és három külföldi veret kivételével az összes madonnás dénár az 1467/68. évi pénzreform után készült. A numizmatikai szakirodalomban általánosan elterjedt megállapítás szerint 1468 és 1521 között 1 budai márka (245,53779 g) súlyú 8 latos (500 ezrelékes) ezüstből 416 (± 4) db dénárt vertek.64 Egy dénár nyerssúlya elvileg tehát 0,59023 g, színsúlya 0,29512 g volt. A problémát csupán az jelenti, hogy ezt a Mátyás-kori pénzlábat pontosan nem ismerjük, mivel egykorú adat nem ismeretes. A számítás alapjául szolgáló adatok Hans Dernschwam, a Fuggerek besztercebányai faktora által 1563-ban készített emlékiratban maradtak fenn, és II. Ulászló korára vonatkoznak.65 59 V. SZÉKELY 1991. 180-182. 60 KUBINYI 1998. 116.; Leletadatok: Vasjobbágyi/Jabing (FbÖ. I. 146-147.), Borisfalva/Kleinwarasdorf (POHL 1972b. 170-172.), Zohor (MNM. Ért. 295/1890.), Schauka (DWORSCHAK 1927. 12-14.), Márcfalva/Marz ( MNM. Ért. 386/1885.), Gyepűfílzes/Kohfidisch ( FbÖ. I. 148.), Pozsony/Bratislava (MNM. Ért. 478/1893.). A nyugati határszél pénzforgalmának áttekintéséhez ld. KOCH 1969. 82-97. 61 MIRNIK 1984. 223-233.; Uő. 1993-1994. 85-123. 62 GYÖNGYÖSSY 1998. 6-19. 63 Kiskunhalas-Alsóbodoglár (HUSZÁR 1947-1948.) 1 db; Fogaras megye (GEDAI 1975-1976. 107.) 3 db. 64 JESZENSZKY 1927-1928. 128.; HUSZÁR 1958. 101.; Uő. 1979. 13. 65 DERNSCHWAM 1984. 130-131.
