Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Éremtan - Székely György: 15–16. századi denár lelet Kunfehértó határából
15-16. századi dénárlelet Kunfehértó határából 379 tulajdonított jegy 1505 körűire helyezése kissé későinek tűnik.57 Az eddig rendelkezésre álló csekély adat birtokában a kérdés ma még nem dönthető el. Az évszám nélküli Ulászló-dénárok között három darab utánzat is előfordult. Gyengébb anyaguk, durvább vésetük, zavaros köriratuk és verdejegyük, a szabályos dénárok rendszerébe nem illeszkedő éremképük alapján egyértelműen kiszűrhetők a törvényes veretek közül. A kunfehértói lelet Ulászló-dénárainak utolsó csoportját az évszámos veretek alkotják. Magyarországon először 1499-ben fordul elő évszám egy tallérszerű vereten (guldineren), majd 1503-tól a forgalmi pénzeken is szerepel. A körmöci vereteken 1508- ig a К-H, majd 1508-tól a К-G jegy fordul elő. Thurzó Jánost, aki 1508-ban meghalt, György fia követte a kamaragrófi tisztségben. A szabályos körmöci jegyet hordozó veretek sorozatát néhány jegy nélküli, de stílusa alapján ugyancsak Körmöcbányán 1503-1505 között vert dénár egészíti ki. Az évszámos körmöci dénárok éremképe jóval egységesebb, mint az előző időszakban volt. A korábbi egyszeri vagy ismétlődő változtatások helyett újra feléledt az előlapi címer körül alkalmazott apró jelek (3 pont, 3 kör) használata. Az 1500-as évek első évtizedéből származó körmöcbányai dénárok között elkülöníthető egy finoman vésett rajzolatú, a többivel párhuzamosan vert, de azoktól eltérő megjelenésű dénárok példányaiból álló csoport (Kát. 31.). Ennek a típusnak a Madonnaábrázolása az előző időszak V. változatával egyezik meg. Minden bizonnyal folyamatos lehetett ezeknek a mellékvereteknek a kibocsátása és csupán relatív ritkaságuk miatt fordulnak elő eltérő arányban a leletekben vagy éppen hiányoznak azokból. Ebből a típusból a kunfehértói leletben 1503-as évszámmal 9, 1504-es évszámmal 6 ilyen dénár volt. Ennek a szabályos kibocsátástól elütő, párhuzamosan veretett sorozatnak a magyarázatára legkézenfekvőbbnek Lakos János feltételezése tűnik, aki szerint ezeket az özvegy királyné, Beatrix, majd az új királyné, Anna számára verték.58 A kérdés eldöntése, ill. a megnyugtató magyarázat még további alapos kutatást igényel. A körmöci dénárok mellett egyetlen M-M jegyű, 1508-ban kibocsátott dénár is előfordult. Ilyen verdejeggyel vert dénárok az 1508-1510 közötti évekből ismeretesek. A verdejegy jelentése, illetve a készítés helye bizonytalan. Stílusa alapján Körmöcbánya kizárható, esetleg Nagybánya jöhetne számításba, ahol szórványosan folyt dénárverés és itt olyan aranyforintok is készültek n-M jeggyel, melyek második betűje megegyezik a fenti dénárokéval. Ebben az esetben az M esetleg Móré György kezdőbetűje lehetne, bár ekkori ténykedésére okleveles adat ez ideig nem ismeretes. Külföldi pénzek A lelet külföldi pénzeit két aquileiai és egy havasalföldi ezüstpénz alkotja. A lelet összetételének ismertetése során már volt szó arról, hogy a 15. század utolsó és a 16. század első évtizedeiben, az 1520-as évek pénzrontási hullámát és a mohácsi csata- vesztést megelőző időszakban a külföldi pénzek előfordulása magyar leletekben, tehát 57 POHL 1982. 123. tábla 242-3. 58 LAKOS 1959-1960. 25-26.
