Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Éremtan - Székely György: 15–16. századi denár lelet Kunfehértó határából
374 Székely György hogy egy szabályos Mátyás-dénár előlapi verőtövét egy S-W jegyű hátlapi verőtővel párosították volna össze.42 Magam részéről ezt a változatot az S-W jegyű sorozat legkorábbi darabjának „prototípusának” tartom. Ilyen változatot a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára is őriz, de leletekben is előfordult.43 A másik változat a két altípust kapcsolja össze, előlapja még a régebbi, hátlapja viszont már az új dénárok verőtövével készült (Kát. 10.). Hasonló hibrid veretek a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának gyűjteményében is találhatók.44 A kunfehértói leletben talált S-W jegyű dénárváltozatok arra utalnak, hogy ez a szabályos magyar ezüstpénz veréstől kissé eltérő, sajátos dénárkibocsátás hosszabb idő alatt, több lépcsőben lezajló folyamat volt. Az ilyen típusú dénárok verésének kezdete valószínűleg az 1470-es évekre nyúlik vissza, tehát ebben az időben még az Alsó- Ausztria megszállásából, Bécs elfoglalásából származó indok nem jöhet számításba. A dénárváltozatok, a két típust összekapcsoló hibrid veretek (Kát. 8., 10.) azt mutatják, hogy a két faj verőtöveit minden bizonnyal ugyanabban a verdében vésték és az is nyilvánvaló, hogy a későbbi kibocsátás idején a korábbi dénárok verőtövei még hozzáférhetőek és felhasználhatóak voltak. A verőtövek készítésének helye valószínűleg magyarországi verde, esetleg a körmöcbányai lehetett. A kérdés még további alapos vizsgálatot igényel, amely nem nélkülözheti az S-W jegyű dénárok változatainak és lelőhelyeinek, az egykorú leletekben megfigyelhető előfordulási arányának összegyűjtését sem Ennek megkönnyítésére összeállítottam az S-W jegyű dénárokat is tartalmazó hazai éremleletek jegyzékét, (ld. Függelék) II. Ulászló A kunfehértói leletben a Mátyás halála után királlyá választott Jagelló Ulászlónak mintegy másfél ezer dénára volt. Ebből 862 db évszám nélküli, míg 636 db évszámos veret volt. II. Ulászló pénzverése lényegében elődje, Mátyás nyomdokain haladt. A korszak legfontosabb pénzverdéje Körmöcbánya volt, ahol garast, dénárt és obulust egyaránt vertek. Néhány kisebb nagyságrendű nagybányai kibocsátástól eltekintve az ezüstpénzverés Körmöcbányára korlátozódott. II. Ulászló ezüstpénz verése két nagy csoportra osztható, az elsőt 1490-től 1503-ig az évszám nélküli, a másodikat 1503-1516 között az évszámos veretek alkotják. II. Ulászló első dénárja a C.276., H.803. volt, amit az is bizonyít, hogy a kunfehértói leletben egy olyan példány is felbukkant, melynek előlapján már Ulászló neve szerepel, de hátlapja még Mátyás utolsó veretével egyezik meg (Kát. 12.). Ugyancsak a közöttük lévő kapcsolatot támogatja a mindkét uralkodó veretén előforduló és az oklevelek szerint az 1490-es évek elején Körmöcbányán működő Schaider Péter 42 Hasonló véleményen van BERTA-GAÁL 1998. 184. 43 MNM. ÉT. Itsz.: 43/897-3. (A priglevicaszentiváni/Bácsszentiván/ leletből); Alsójára/Iara (PAP-M1LEAFENE$AN 1971. 180. 154. sz.); Várdomb (BERTA-GAÁL 1998. 175. 40. sz.); Héreg (MNM. Ért. 253/1888.); Nagykikinda/Kikinda (MNM. Ért. 660/1905.) 44 MNM. ÉT. Itsz.: 325/871-1., 118/885-59.
