Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Éremtan - Székely György: 15–16. századi denár lelet Kunfehértó határából
15-16. századi dénárlelet Kunfehértó határából 375 kamaragrófnak tulajdonított K-C/ jegy is. Az oklevelek alapján Mátyás halála után Schaider Péter maradt a körmöci kamaragróf, utoljára 1494 áprilisában említik a források.45 Ugyanebben az időben Schaider Péter familiárisaként Körmöcbányán működő Steck Gáspár tevékenységére is van adat. így nem állapítható meg egyértelműen, hogy а K-C/ jegy második betűje kettejük közül kinek a személyét jelölte. Az ilyen jeggyel vert dénároknak a leletekben megfigyelhető előfordulása nem túl jelentős, különösen ha azt vesszük figyelembe, hogy 1490 és 1494 között ezt az egyetlen jegyet használták. Az 1490-es évek második felében, 1495 és 1497 között készült körmöci dénárok az oklevelekből is ismert kamaragrófok betűjegyeit mutatják. A hivatalt 1495-ben betöltő kamaragróf neve ezideig nem ismert, de valószínűleg helytálló Lakos János feltevése, hogy ebben az évben is már a következő évben oklevelekkel is igazolt két kamaragróf, Hellebrand András és Komidéi Ferenc töltötte be ezt a tisztséget. Az első évben (1495?) használt K-M/AF betűkombinációt a következő évben egy újabb betűvel bővítették: K- M/AF/B.46 Az utóbbi jeggyel jelölt dénárok mennyisége a leletekben általában meghaladja az előző jegyű, korábbi veretekét. A következő, valószínűleg 1497-es év dénárai Ryzmegl István és Rezl Erasmus K-S/G betüjegyeit mutatják.47 Az 1490-es évek második felében vert C.276., H.803. számú dénár utolsó, К-T verdejegye meglehetősen ritka, a kunfehértóiban nem fordult elő, csak a hévízgyörki és a gyomai leletekből ismeretes 1-1 példány. A T betű feloldása is bizonytalan, ugyanis nem dönthető el, hogy Thurzó János vagy Tengler Mátyás monogrammja. A katalógusok szerint ugyanennek a dénárnak létezik egy К-h jegyű változata is amit több leletben is elkülönítettek48, de a kunfehértóiból az előzőhöz hasonlóan ez is hiányzott. Felmerül azonban az a kérdés, hogy ez egy önálló, szabályos kibocsátás, vagy esetleg két különálló fajt összekapcsoló hibrid veret. Ez utóbbit látszik alátámasztani a hátlapi éremkép összes eleme (Madonna-ábrázolás, körirat betűtípusai, verdejegy), ami teljesen azonos a C.272A., H.806. hátlapjával. Az előbbihez hasonlóan problémás a C.273., H.804. dénár megítélése is. Előlapja a címer közepén az oroszlánt felváltó keret nélküli zárt szárnyú sassal már egyértelműen Thurzó János fellépéséhez köthető, de hátlapja ugyanakkor még a régiesebb megfogalmazású két glóriás Madonna-ábrázolást és az 1490-es évek elején használt K-C/ verdejegyet mutatja. Pohl Artúr ezt a veretet 1490-1491-re, Schaider Péter és Steck Gáspár kamaragrófok időszakába sorolta.49 Lakos János szerint kétféle magyarázat is lehetséges: vagy az új előlap még a régi hátlappal került kiverésre, vagy amikor az előlap rajzát megváltoztatták, visszatértek a már régebben használt és a kamaragróf nevétől független jelzéshez.50 A kérdést most még nem lehet egyértelműen eldönteni, de tény, hogy ez az átmeneti típus nem túl ritka, csaknem minden egykorú leletben előfordul, a kunfehértóiban is 6 példány volt ebből. 45 LAKOS 1959-1960. 24. 46 Uo. 24. 47 Uo. 24. 48 A H.803., P.238-6. dénár előfordulása: Nagykáta II.: 6 db; Karád: 12 db; Szerencs: 1 db; Gyoma: 1 db; Várdomb: 1 db. 49 POHL 1982. 121. tábla 237. sz. 50 LAKOS 1959-1960. 26.
