Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Éremtan - Székely György: 15–16. századi denár lelet Kunfehértó határából
15-16. századi dénárlelet Kunfehértó határából 373 későbbi leletekben többnyire előfordul. Számaránya rendszerint jóval szerényebb, mint az előzőké. Az eredeti Mátyás-dénárok között négy egykorú utánzat is felbukkant. Az eredetiektől durvább rajzolatuk és gyengébb ezüstötvözetük különbözteti meg. I. Mátyás madonnás-dénárai között sajátos csoportot alkotnak azok a veretek, melyek hátlapján az S-W betűpár vagy ezek egyike látható. Ezeket a dénárokat Mátyás pénzeinek rendszerezése során két alapvető csoportra választották szét és keletkezésüket is egymástól eltérő okokkal magyarázták. Mátyás pénzeinek rendszerezése során már Huszár Lajos felfigyelt a sajátos köriratot, családi címert és szokatlan verdejegyet mutató két dénárra. Óvatos feltételezése szerint a C.237., H.723. dénárt Szapolyai Imre, mint teljhatalmú kormányzó verette 1475-ben, Mátyás nagy török hadjárata idején. A C.238., H.724. dénár kibocsátási idejét az 1482- í487 közötti évekre tette. Lehetségesnek tartotta, hogy Szapolyai Imre vagy a Szapolyai-család ugyanúgy királyi engedélyt kapott volna a királyi pénzek verésére, mint a 16. század első felében Zrínyi Miklós.38 A későbbiekben Pohl Artúr foglalkozott behatóan az S-W jegyű dénárok kérdésével, aki többször is visszatért ehhez a problémához. Kezdetben az volt a véleménye, hogy mindkét fajta dénárt Mátyás Alsó- Ausztria meghódítása után Bécsben verette. Az ország határain kívül, idegen területen történő használatukat a dénárok királynév nélküli, szokatlan körirata (MONETA VNGARI) is alátámasztani látszik. Az első típus verőtövét 1485-ben a C.234., H.718. dénár mintájára vésték, majd rövid használat után ezt a C.232., H.722. mintájára készített C.238., H.724. váltotta fel, amit Bécsben Mátyás haláláig és Miksa bevonulásáig vertek. Az előlapi címer alatt elhelyezett kis címert Huszár Lajoshoz hasonlóan a Szapolyai-család címerével azonosította és mindkét faj S-W verdejegyére a S(tephanus)-W(ienna) feloldást javasolta.39 Néhány évvel később Mátyás király sziléziai pénzreform kísérleteinek ismertetése során Pohl Artúr felvetette azt a lehetőséget, hogy a C.237., H.723. dénár is esetleg ide sorolható. Mivel Szapolyai István 1469-től Sziléziában tevékenykedett, a szerző elképzelhetőnek tartotta, hogy ez a dénár az 1470- es évek első felében Sziléziában került volna forgalomba.40 A rendelkezésre álló adatok alapján az S-W jegyű dénárok kérdésének második része, Mátyás bécsi dénárverése bizonyított. Ezt több egykorú forrás is igazolja.41 Problémásabb viszont a korábbi kibocsátás helyének és időpontjának meghatározása. A Szapolyai István sziléziai tevékenységéhez köthető, 1470-es évekre keltezett ottani dénárverés egyelőre csupán hipotézisként fogható fel, amit konkrét bizonyíték nem támogat. A kunfehértói lelet Mátyás-dénárainak rendszerezése során az S-W jegyű dénártípusnak két figyelemreméltó változata került elő Az első változat azért különösen érdekes, mert az előlapján szerepel az uralkodó neve, de nincs rajta a típusra jellemző kis címerpajzs (Kát. 8.). Az éremkép stílusa és a jellegzetes betűtípusok alapján kizárható, 38 HUSZÁR 1940. 564. 39 POHL 1971. 9-10.; 1972a. 53-54.; 1972b. 153-154. 40 POHL 1978. 12. 41 POHL 1972b. 151-154., 178. (XVIII.); HUSZÁR 1977-1978. 75.
