Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Éremtan - Székely György: 15–16. századi denár lelet Kunfehértó határából
372 Székely György hasonló, itt 150:126. Legkisebb példányszámban a K-P/V jegy szokott előfordulni, a kunfehértói leletben mindössze 15 darabon volt megfigyelhető. A sorozat legkorábbi verdejegye valószínűleg a К-P jegy, mivel az alsó-ausztriai, St. Valentin-i leletben ebből a típusból csak ezzel a jeggyel fordult elő két dénár.32 Legkésőbb viszont a K-P/rozetta jegyet használhatták, ugyanis a góri leletből csak ez a jegy hiányzott, míg többi három jegy képviselve volt.33 Ez a jegy egyébként átmenetet képez a C.239., H.719. és az ezt követő C.232., H.722. dénár között. A K-V/A jegy valószínűleg a sorozat utolsó előtti tagja lehet. A K-V/A jegy betükombinációját Pohl Artúr Mühlstein Vid körmöd kamaraispán és Langsfelder Ágoston együttes működéséhez kötötte.34 35 Mühlstein Vid személyével legutóbb Soós Ferenc foglalkozott.33 A hézagos okleveles adatok szerint Mühlstein 1466-ban, 1470-ben, 1473-ban, 1474-ben és 1478-ban volt körmöci kamaraispán, 1481-ben már csak mint besztercei polgárt említik.36 Kérdéses, hogy az 1480-as évek első felében betöltötte-e még a főkamarais- páni tisztséget, mint ahogyan Pohl Artúr feltételezte. A Körmöcbányán vert C.239., H.719. dénárokkal párhuzamosan Nagybányán még az előző (C.234., H.718.) típusnak megfelelő testtartású, de már koronás Madonnával díszített hátlapú dénárokat verték különböző jegyekkel. Az ismert nagybányai verdejegyek közül a kunfehértói leletben öt fordult elő: n-c (4 db), n-P/V (3 db), n-ék és kalapács (12 db), n-két kígyó (16 db), n-3 kagyló (1 db). Az egykorú leletekben általában kevés példányban vannak képviselve, ami azt mutatja, hogy az itteni dénárverés nem lehetett számottevő. A nagybányai jegyek sorrendiségének eldöntéséhez ma még nem rendelkezünk elegendő adattal. Mátyás utolsó dénártípusa a C.232., H.722. volt. Ennek éremképe tulajdonképpen visszatérést jelentett a legelső Madonnás-típushoz (C.235.), azaz a Madonna testtartása ezzel megegyező, de természetesen koronával ábrázolták. Ezt a típust csak Körmöcbányán verték az 1480-as évek második felében. Négy verdejegye ismert: a K-P/karélyos rozetta, a K-P/sugaras rozetta, a К-P és а K-C/. Úgy tűnik, hogy a sorozat első tagja a K-P/sugaras rozetta verdejegy lehetett, mivel a leletből előkerült egy olyan példány (Kát. 6/1 a), melynek előlapja még az előző típus előlapjával egyezik meg, hátlapja viszont már az új típusé. Ugyancsak ennek a jegynek az elsőbbségét, ill. átmeneti jellegét mutatja az is, hogy ekkor jelenik meg a hátlapi glória Jézus, majd Jézus és a Madonna feje körül. Az előlapi címer két oldala ekkor még díszítetlen. A következő, K- P/karélyos rozettával jelzett sorozatnál már néhány kivételtől eltekintve - amelyek valószínűleg hibás veretek - általános a két glória ábrázolása a hátlapon, az előlapi címer két oldalán pedig egy-egy pont tűnik fel. Az egykorú leletekben általában meglehetősen ritka, itt egy példányban előforduló К-P jegy minden bizonnyal verőtővésésből eredő hibás veret lehet és nem egy önálló verdejegy. A sorozat utolsó tagja a K-C/jegy, amit az is bizonyít, hogy a mányi leletből csak ez a verdejegy hiányzott37, pedig a 32 ALRAM - WINTER - METLICH 1997. 155-156. 33 V. SZÉKELY 1991-1992. 233. 34 POHL 1972a. 27. 35 SOÓS 1997. 1-5. 36 Uo. 1-3. 37 V. SZÉKELY 1983-1984. 121-122.
