Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Éremtan - Székely György: 15–16. századi denár lelet Kunfehértó határából
15-16. századi dénárlelet Kunfehértó határából 371 mennyisége nem lehetett számottevő, mivel több leletből, így a kunfehértóiból is hiányzik, csak a szerencsi30 és a gyomai31 leletben fordult elő 2, ill. 1 példány. Az új, címeres-madonnás éremképű ezüstpénzek bevezetése és a forgalomban volt régebbi dénárok, ill. külföldi ezüstpénzek nagyobb részének kicserélése után az 1470-es években az ezüstpénzverés intenzitása csökkent, lendülete alábbhagyott. Egyrészt a kisebb, nyersanyaggal nehezebben ellátható, gazdaságtalan verdéket (Buda, Kassa) bezárták, ill. az ezüstpénzverést abbahagyták (Szeben). Az ezüstpénzek kibocsátása a további években főleg Körmöcbányán és kisebb részben Nagybányán folytatódott. Másrészt az évenkénti rendszeres pénzverés egyre inkább időközivé vált, tehát a forgalomban lévő pénzkészlet pótlására, feltöltésére korlátozódott. Az 1470-es évek elején a korábbi ezüstpénzek éremképén kisebb módosításokat hajtottak végre, az előlapon a címerben a cseh oroszlánt a koronás besztercei oroszlán váltotta fel és a hátlapi fátyolos Madonna ábrázolást is újjáalakították. Az új éremképű C.234., H.718. dénárt az 1470-es években Körmöcbányán verték, az innen származó veretek számos verdejeggyel ismeretesek. A körmöci verdében készült dénárok közül a kunfehértói leletben mind az öt verdejegy előfordult, a K-A 12, a K-G 31, a K-P 44, a K-V 36, míg a K-P/V jegy csupán 4 példányon. Konkrét adatok hiányában a C.234. verdejegyeinek sorrendje ma még nem tisztázható egyértelműen. Pohl Artúr feltételezése szerint az 1470-es évek elején a K-V és К-P, majd később a К-G, végül a К-A jegy következett. Közismert, bár a katalógusok nem minden esetben jelzik, hogy a C.234., H.718. dénár előlapi köriratának két változata van: a. + MOnETA- MAThlE- R b. + M- MAThlE- R Valószínűleg az első köriratváltozattal előforduló К-A, К-G, К-P jegyek lehetnek a korábbiak, a mindkét változattal előforduló K-V jegy jelenti az átmenetet, míg a K-P/V jegy lehet a sor utolsó tagja. A körmöci verdéből kikerülő dénárral egyidőben Nagybányán a korábbi, C.235., H. 717. típusú dénár verése folytatódott. Nagyon valószínű, hogy a leletekben viszonylag nagy számban előforduló n-ék és kalapács verdejegyű darabokat hosszabb időn keresztül az 1470-es években is verték, ezzel magyarázható gyakoriságuk. Az 1470-es és 80-as évek fordulója táján, de legkésőbb az évtized elején az eddig vert C.234., H.718. dénárfajt a C.239., H.719. dénár váltotta fel. Az új dénár hátlapi éremképén kisebb változtatásokat hajtottak végre, a kis Jézus átkerült a kissé balra forduló Madonna bal karjára és a korábbi fátylat koronára cserélték ki. A körmöci verdétől eltérően a nagybányai verde vésnökei a Madonna testtartását változatlanul hagyták, de a fátylat itt is korona váltotta fel (C.233., H.720.) A körmöcbányai verdéből kikerült új dénárok (C.239., H.719.) négy jeggyel vannak képviselve. A lelet Mátyás-dénárainak több mint egyharmadát ezek a veretek alkotják. Az egykorú leletekben mindenütt, így itt is a K-V/A jegy darabszáma a legnagyobb (340 db). A К-P és a K-P/rozetta jegyű veretek aránya a legtöbb leletben 30 HARSÁNYI 1916.9. 31 MNM. ÉT. 26/1964.
