Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Éremtan - Székely György: 15–16. századi denár lelet Kunfehértó határából
370 Székely György A polgárság által üzemeltetett kassai verde termékei ebben a leletben is, hasonlóan más egykorú leletekhez, szerény mennyiségben vannak képviselve. Az első állandó éremképü dénárfaj verdejegyei közül legnagyobb arányban a körmöcbányai verdéhez köthető három jegy fordult elő, a К-címer felett К 24, a K-címer 90, a К-kettős kereszt 34 példányban. A három verdejegy egymáshoz viszonyított aránya a legtöbb egykorú leletben is hasonló képet mutat. Pohl Artúr véleménye szerint a Konstorffer Jánoshoz köthető címeres és К betűs kombinált jegy 1468-ban, a betű nélküli címeres 1469-ben, míg a Mühlstein Vitus jegyének tartott kettős kereszt jegy 1470-ben volt használatban.23 Véleményem szerint azonban az sem elképzelhetetlen, hogy a címeres-K betűs jegy előlapi köriratváltozata (moneta ...) átvezet a következő faj, а C.234., H.718. első köriratváltozatához. Az első dénárfaj veretei között a nagybányai verde is jelentős arányban van képviselve. Különösen a két keresztbetett bányászszerszámból (ék és kalapács) képzett kollektív jeggyel vert dénárok száma kiugró (112 db). A többi két jegy jóval szerényebb példányszámban fordul elő: az n-patkós kereszt 5 db-on, az n-n kollektív jegy 1 db-on. A nagybányai verdejegyek sorát a Pohl Artúr szerint Kovács Istvánhoz köthető patkós kereszt jegy nyithatta meg, amely 1468-ban lehetett használatban.24 25 Még ugyanebben az évben Mátyás a nagybányai, a szebeni és az offenbányai ezüstpénz-verdéket bérbe adta a nagybányai polgároknak,23 akik ezután ún. kollektív jegyeket, pl. n-n, n-keresztezett ék és kalapács használtak. A Pohl Artúr által feltételesen Kovács Istvánnak tulajdonított n- K verdejegyű dénár eredete erősen kétséges, az általunk vizsgált leletekben sem bukkant fel.26 A két keresztbetett bányászszerszámból képzett nagybányai kollektív jeggyel készült veretek magas száma valószínűleg azzal magyarázható, hogy a polgárság által bérbevett verdében а C.235., H.717. típust ezzel a jeggyel az 1470-es években is verték. A másik erdélyi pénzverdében, Nagyszebenben a dénárverés nem lehetett intenzív, a leletekben általában kis mennyiségben tűnnek fel a h-T jegyű szebeni veretek, így a kunfehértóiban is csupán 7 db volt. A verdejegy második betűje Altenberger Tamás kamaragrófra és későbbi polgármesterre utal. Ebből a most tárgyalt dénárfajból egy verdejegy nélküli példány is volt a leletben. Ilyen darab 1-1 példányban a szerencsi27 és a gyomai28 29 leletből is ismert. A C.235., H.717. dénárnak létezik egy olyan körmöd veretű, K-kettőskereszt verdejegyü változata is, ahol a Madonna feje körül gyöngykörös glória látható (C.236., H.716.). Elképzelhető esetleg az a lehetőség, amit Pohl Artúr feltételezett, hogy ezt a dénárt a két dénártípus, a C.235., H.717. és a C.234., H.718. verése közötti átmeneti időszakban bocsátották ki.24 Mindenesetre ennek a változatnak a forgalomba került 23 POHL 1972a. 23-24. 24 Uo. 32. 25 HUSZÁR 1977-1978.74. 26 POHL 1972a. 32. 27 HARSÁNYI 1916. 9. 28 MNM. ÉT. 26/1964. 29 POHL 1972a. 19.
