Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Néprajz - Juhász Antal: Egy pirtói tanya leírása
232 Juhász Antal 5-6. kép. A nyári konyha állításos fala és hosszúágasos-szelemenes tetőszerkezete Vajda Sándor a gémeskútból vizet húz (Néprajzi Múzeum F 259103, 259105) állításos falnak neveznek. A fal vázát karvastagságú, földbe ásott akác- és nyárfa karók alkotják, melyek közé szalmával kevert agyagos sárból gyúrt gomolyákat raktak. A pusztuló épüleletet a tanya gazdája már sorsára hagyta, de romladozó állapotában is mutatja a kezdetleges építésmód célszerűségét. Az elülső sárfalat eláztatták az esők, kidőlt-bedőlt, de a karóváz még tartotta a nyári konyha födémét. Más halasi tanyákon is találtam állításos falú épületet, de a maguk erejére, kezük munkájára utalt tanyai parasztok a Duna-Tisza közén sok helyütt építettek ilyen szerkezetű vázas sárfalból színt, ólat, gabonatárolót és más melléképületet. Szeged határában az ilyen falazatnak tutajfal, tutajra épült megnevezését hallottuk. A deszka oldalú disznóól avult nádteteje kátránypapírral volt foltozva. Az akolt karók közé fektetett fahasítványok alkották (5. kép). Csak két disznóakol ajtaja volt deszkából szögeit félajtó. A ház közelében lévő kis veteményest Vajda Sándor karókból, gallyakból karcéihoz fűzött kerítéssel határolta körül, hogy a tyúkok, csirkék kárt ne tegyenek benne. Az épületek között néhány eperfa, a ház háta mögött öreg gyümölcsfák - alma-, körte- és szilvafák - voltak. A tanya körüli 1 hold háztáji homokföld ellátta zöldségfélével, krumplival, gyümölccsel a magányos férfi szükségleteit. Megkérdeztem, mire ad ki pénzt rendszeresen. Kenyérre, sóra - válaszolta.
