Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Wéber Mihály: Adatok Kiskunhalas vasúttörténetéről
Adatok Kiskunhalas vasúttörténetéről 137 A Félegyháza-Majsa-Halas vasútvonal A Kiskunfélegyháza-Majsa közti 24,7 km hosszú vonalat már 1899-ben kiépítették, melyet 1911-ben Halasig meghosszabbítottak. Az új 20,4 km hosszú szakaszt 1912. október 19-én adták át a közforgalomnak.19 Már 1898-ban létrejött a Félegyháza-Majsai HÉV Rt., ami 1912-től átalakult Félegyháza-Majsa-Halasi HÉV Rt-vé. 100.000, 2.000 és 200 korona értékű részvényeket bocsátottak ki a szükséges tőke megteremtésére.20 Míg a vasúti összeköttetés nem épült ki Halas és Majsa között, addig 1901 és 1912 között lófogatú társaskocsi járatot tartott fent a két város.21 22 Amikor 1898-ban a majsai vasútvonal építéséhez 60.000 korona hozzájárulást kért a vasútépítő vállalat, azt a város képviselőtestülete nem adta meg, s a vasút nem épült ki Kiskunhalasig. Belátva a majsai vasút fontosságát 1909-ben százötvenezer, a vármegye helyett kétszázötvenezer koronát szavazott meg rá a város, s a megye nem térített meg belőle semmit. A halas-regőcei vasúthoz hatvanezer korona hozzájárulást adott a vá22 ros. 1906. július 22-én halas-majsai vasút ügyében értekezletet tartottak, melyen a polgármester ismertette a vasútépítésre vonatkozó eddig történteket. Elmondta, hogy ez a vasút a város fejlődése szempontjából szükséges, mert a Duna bajai áthidalása a közeljövőben megvalósul, minek következtében a Kelet-Magyarország áruforgalma ezen úton terelődik a tenger felé Fiúméba. Ezért életkérdésnek tartotta, hogy a forgalom Halast ne kerülje el és a termények ezen a legrövidebb úton jussanak ki a világpiacra. Beható eszmecsere után az értekezlet a következő határozatot hozta: „A majsa-halasi vasút kiépítése városunknak úgy gazdasági mint kulturális fejlődése szempontjából elsőrendű fontosságú. Ennélfogva arra kérjük városunk képviselőtestületét, indítson mielőbb mozgalmat az iránt, hogy ez a vasút kiépíttessék. Tegyen fölterjesztést a magas kormányhoz és kövessen el mindent, hogy a dunai áthidalás által a világforgalmúvá válandó eme közlekedési út okvetlenül városunkon keresztül létesíttessék. Ezen határozat a képviselőtestület elé juttatás végett elnöklő polgármesternek kiadatik.”23 „A majsai képviselőtestület dec. 28-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a halas-majsai vasút kiépítése tárgyában egy küldöttséget meneszt Budapestre Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszterhez, hogy a rég tervezett vasút kiépítését dűlőre vigye.”24 Kiskunmajsa község átírt Félegyháza város közgyűléséhez azért, hogy vegyen részt abban a deputációban mely Kossuth Ferencnél el fog járni a halas-majsai vasút építése tárgyában. A közgyűlés tekintettel arra, hogy Kiskunfélegyházára nem üdvös ez a vasút terve, mert ha vasút létesül, úgy Kiskunmajsa, a régi jó testvérváros teljesen el fog sza19 Dr. Kovács László (szerk.) Magyar vasúttörténet IV. Budapest, 1995. 212. 20 Szakái Aurél 1999. 192. 21 Nagy Szeder István 1935. 99. 22 Nagy Szeder István 1935. 95. 23 Kiskunhalasi Újság, 1906. július 24. 24 Halas, 1909. január 10.
