Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Wéber Mihály: Adatok Kiskunhalas vasúttörténetéről
138 Wéber Mihály kadni tőle, mi természetesen Félegyházának anyagi kárt jelent egyhangúlag kimondotta, hogy a kérelmet nem pártolja, s hogy a küldöttségben részt venni nem óhajt.25 Nagy viták előzték meg az építkezést. „A halas-majsai vasutat ismét tárgyalták a majsai képviselők folyó hó 27-én megtartott közgyűlésükön. Hosszas vita után, melyben többen vettek részt elhatározták, hogy a vasútra megajánlott százezer korona kölcsönt most nem veszik fel, egyrészről azért, mert a vasút építésének megkezdése bizonytalan időre elhalasztott, s ezen időre felesleges volna a kölcsön kamat visszafizetése, másrészről addigra esetleg még a pénzviszonyok is javulhatnak s a község olcsóbb pénzre tehet szert.”26 „A halas-majsai vasútról múlt év december havában közölt cikkünk majsai olvasóink között is nagy érdeklődést keltett. Ennek tulajdoníthatjuk, hogy „Kiskunmajsai Hírlap” c. laptársunk vezércikkben foglalkozott vele, a következő megjegyzéseket fűzte hozzá: A halas-szegedi vasút, mint tudva levő dolog a majsai határ egy részének érintésével van tervezve. Közvetlen érdekeltségében körülbelül 100.000 ka. hold tartozik mintegy 44.000 lakossal. Ennek az érdekeltségnek mintegy 25 százalékát a majsai határ szolgáltatja. S ez Mérges, Öttömös, Kígyós, Pálos piacot kereső közönségének elszakadását fogja maga után vonni. Piacunk ezzel a népességgel fogyni fog, ami kiszámíthatatlan károkat ró ipar- és kereskedésünk fejlődésére, aránylagosan emelvén a szomszédos Halas forgalmát. Egész természetes dolog. Határunknak éppen az a része nyer most kitűnő összeköttetést, mely eddig legjobban volt hanyagolva. Minden oldalról súlyos megpróbáltatásnak néz elébe községünk. A csatolt puszták önállósítása, illetve elszakadása ma már napirenden lévő kérdés.”27 Nagy nehezen aztán megindult az építkezés. Wiegandt Arthur főmérnököt, a kiskunhalasi osztálymémökség vezetőjét bízták meg a kiskunhalas-majsai helyi érdekű vasút építésének vezetésével. Az újságok folyamatosan adtak hírt az eseményekről. „Az építés szépen halad előre. A földmunkák készen vannak, s már az őrházakat építik. A sínek lerakását április végére tervezték, de az időjárás miatt aligha kezdhetik meg május vége előtt. Az építés befejezése és a megnyitása még ez évben meg fog történni.” „A halas-majsai vasút építése szépen halad előre. A sínek 10 kilométernyire le vannak rakva. Teljesen augusztus végére készülnek el.” Még az átadás előtt kihirdetésre került a „halas-majsai vasút menetrendje. Jeleztük már, hogy a fenti vasút a közeljövőben átadatik a forgalomnak. Mint értesülünk, már a menetrendje is össze van állítva és az a következő: Kiskunhalasról Kiskunmajsára indul: reggel 7 órakor, délután 4 óra 42 perckor és este 7 óra 42 perckor. Kiskunmajsáról Kiskunhalasra indul: reggel 4 óra 38 perckor, 8 óra 30 perckor és délután 2 órakor.”28 Hivatalos hirdetésben tudatták a lakossággal az átadást. „A kereskedelmi miniszter a halas-majsai vasút megnyitását folyó év október 18-ára rendelte el. Felhívatnak mindazok, kik a vasút építése körül érdekelve vannak, hogy a jelzett napon délelőtt 1/2 10 órakor Kiskunhalas város vasúti állomásán jelenjenek meg. A vasút a következő napon október 19-én adatik át a forgalomnak.” 25 KISKUN-HALAS Helyi Értesítője, 1909. február 10. 26 KISKUN-HALAS Helyi Értesítője, 1911. május 31 27 KISKUN-HALAS Helyi Értesítője, 1912. január 10. 28 KISKUN-HALAS Helyi Értesítője, 1912. szeptember 18.
