Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Kozicz János: Halasi huszárok a hétéves háborúban (Az 1756-os jászkun insurrectio Halason)
130 Kozicz János 1757 január közepén indultak útnak, egyenlőre Bars vármegyébe. Útközben - Gödöllőn - január 20-án a nádor, mint az ezred tulajdonosa megszemlélte regimentjét. A megelégedettség hangján jelentette a királynőnek, hogy huszárjait lovakkal, ruházattal, minden felszereléssel ellátottnak tapasztalta, hogy bármely rendes ezred nem különb nálla.1' Jól is mutathattak a jászkun insurgensek: Fejükön egyforma fekete, csákós, kipántlikázott süveg (kalpag) volt, melyet fehér zsinórból formált vitézkötés díszített. A dolmány, a mente, a nadrág és a köpeny kék színű lengyel posztóból készült számukra, ólomgombokkal, pitykékkel és fehér zsinórzattal. Ruházatukban a kék és a fehér színek összhangját csupán a vörös zsinóros huszáröv törte meg. Lábukon fekete budai bőrcsizma fénylett. A nyergek, nyeregszerszámok és nyeregbőrök is többnyire fekete színűek voltak.31 32 Az ezred 4 hajdúsági százada csak 1757 áprilisára tudott felszerelni, így a már teljes Palatinale Regiment csak májusban indulhatott a csehországi hadszíntérre. A jászkun huszárezred 1757 és 1763 között tizenegy nagy csatában és számtalan kisebb ütközetben vett részt. Vitézségük ékes bizonyítéka, hogy ezekben kilenc ellenséges ágyút és tizenhárom porosz katonai csapatzászlót zsákmányoltak.33 Gróf Nádasdy Ferenc tábornok kardja alatt résztvettek a kollini csata híres huszárrohamában, amely a győzelmet eldöntötte. Ott voltak a jászkun huszárok az évszázad huszárcsínjénél, amikor Hadik András tábornok elfoglalta és megsarcolta Berlint, és menekülésre kényszerítette a porosz királyi udvart.34 Ezeknek a sikereknek az árát azonban vérrel fizették. Csak 1757 novemberéig a jászkunok közül 170 ember veszett oda és 226 ló pusztult el. Az ezred véres vesztesége az év végére pedig már elérte a 365 embert.35 A mindezek pótlása az otthonmaradottakra várt. Halas 1758-ban 9 katonát és 15 lovat adott 315 forint költséggel. A katonai kiadásokat emelte az a 2 forint 20 krajcár is, amelyet egy sebesülten hazaérkezett és itthon elhunyt katona temetéséért fizetett a város.36 1 759-ben 6 embert és 8 lovat, 1760-ban pedig 24 lovat küldtek a veszteségek pótlására.37 A háború elhúzódása újabb és újabb terheket rótt a városra, amelyek sora egészen 1763 februárjáig, a háborút lezáró hubersburgi béke megkötéséig tartott. 31 niésy János 1897. 598. 32 Botka János 1995. 116. 33 Illésy János 1995. 610. 34 Markó Árpád: Gróf Futaki Hadik András tábornok. Budapest, 1944. 131., 138-140. 35 Botka János 1995. 120-121. 36 KHVL. V.201..b. Kiskunhalas Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok M. 85. Cs. No. 1. 1764. 37 Nagy Szeder István 1993. 127.
