Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén
Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén 105 mok. A kiemelkedő dombhátra épített templomok döngölt alapozására téglából és/vagy réti mészkőből építettek falat. E templomok környékén kisebb-nagyobb Árpád-kori települések helyezkedtek el. A feltehetően a tatárjáráskor elpusztult több százméteres, viszonylag nagy kiterjedésű Árpád-kori falvakhoz köthető az Árpád-kori templomos helyek többsége (Balotaszállás-Kőhalom, Kiskunhalas-Zöldhalom, Kiskunmajsa, Bodoglár-Köveshalom, Kunfehértó-Pömyehalom). E falvak legjelentősebb épülete a templom volt. Egy részük feltehetően túlélte a falvakat és átalakítva vagy bővítve a török korban pusztulhattak el végleg (V. SZÉKELY 1999.). Ezt feltételezhetjük Kiskunhalas-Templomhegy, Kunfehértó-Várhely, Tázlár-Templomhegy esetében. A későbbi templomokról is vannak adataink. Tormássi János írta 1801-ben a Halas Varos’ Eklézsiája Históriája c. müvében írta a Halas környéki kun szállásokról, hogy: „Ezek a szállások idővel vagy falukká váltak és azoknak a templomjaik darabjait még ma is láthatni ... (vagy) valódi pusztaságban hagyattak, legalább majorok módjára tartattak; és ez az oka, hogy a halasi pusztákon (in Praediis) régi templomok maradványai nem találtatnak.” 1699-es Pentz-féle összeírás és a többi határrészről gyarapodó középkori régészeti adataink azonban ennek ellentmondani látszanak. Az ismert illetve feltételezett templomok túlnyomó része a középkorban (is) fennállt (Balotaszállás-Balotai Strázsa, Balotaszállás-Templomhegy, Bócsa-Templomhegy, Bocsa, Fischer-Faragó József tanyája, Harkakötöny, Harka-Pajorkereszt, Kiskunhalas, Füzes-Bikádi föld, Kiskunhalas-Kápolnahely, Kiskunhalas-Szilády utca, Kiskunhalas- Tabán, Kiskunmajsa, Bodoglár-Kőhalom, Kiskunmajsa-Marispuszta, Kiskunmajsa, Tajó-Pap széke, Kisszállás-Templomdomb, Kunfehértó-Templomhegy, Szank-Kápol- nahely, Zsana, Eresztő-Kőhalom, Zsana-Templomhely). A tatárjárás után ismét használatba vett vagy az újonnan épített templomok feltehetően kapcsolatba hozhatók a kun lakosság megtérítésével és letelepítésével azokon a határrészeken, ahol kun szállások helyezkedtek el. Az ismertté vált templomok között eddig mindössze nyolcat tártak fel, legalább részben. Balotaszállás-Kőhalmon Szabó Kálmán 1937-ben 42 sírját tárta fel a 11-12. századi templom temetőjének. Bócsán Szabó Kálmán szintén 1937-ben a templom egy részét és néhány sírját ásta meg. Méri István Harkakötöny, Harka-Berki birtokon egy templom maradványait tárta fel. A fenti ásatások dokumentációi azonban a háborúban elvesztek. Zsana-Templomhelyen Janó Ákos és Vorák József egy középkori templom és a körülötte levő temető részletét leletmentette. Kunfehértó-Templomhegyen Kőhegyi Mihály tárta fel a 15-16. századi templom és 14-16. századi temető egy részletét 1962- ben.62 Kisszállás-Templomhelyen Kőhegyi Mihály egy 13-14. századi templom és egy Árpád-kori-középkori temető részletét hozta napvilágra 1965-ben.63 Kiskunmajsa- Marispusztán 1993-ban Székely György és Pálóczi Horváth András a majsai középkori templom egy részletét tárta fel. 1997-1998-ban Gallina Zsolt a Bodoglár-Kőhalmon található 13-15. századi templomot és a környező temető részletét tárta fel. A fenti ásatások közül csak az utóbbi három esetben tudunk értékelhető információt adni a templomok szerkezetéről. Ezen adatok ráadásul középkori templomokról 62 TJM Rég. Ad.: 5631, TJM Rég. Gy.: 79. 15. 1-79. 16. 4. 63 TJM Rég. Ad.: 9260.
