Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén
106 Gallina Zsolt tudósítanak bennünket. Árpád-kori egyházról nincs értékelhető adatunk. Kisszálláson és Bodoglár-Kőhalmon félköríves szentélyzáródású, míg Kiskunmajsa-Marispusztán egyenes szentélyzáródású középkori templom került elő. A templomok alapozására és falazására négy esetben van adatunk. Bodoglár-Kőhalmon és Zsana-Templomhelyen az alapozást az ároknak mészhabarccsal kevert törmelék terméskővel való kitöltésével készítették. Kőhalmon a falat téglából rakták, Zsanán Janó Ákos alul téglából, felül vályogból készített vegyesfalat rekonstruált.64 65 Kunfehértó-Templomhegyen a templom alapozóárkát eredetileg ledöngölték, erre téglatörmeléket, majd feketeföldet, vályogtéglát, sárga agyagot és feketeföldet döngöltek, majd vastag, meszes téglatörmelékes réteg következett, amire az egykori téglafal került.10 Kisszálláson az alapárokba törmeléktéglát hordtak, amelyre fekete földet döngöltek, a falat téglából építették meg.66 A templomhoz tartozó melléképületet két ízben sikerült megfigyelni. Zsana-Templomhe- gyen a templomtól É-ra található a feltételezett parókia,67 Kiskunmajsa-Marispusztán a szentély É-i oldalához négyszögletes sekrestye csatlakozott. Kiskunhalas város területén (Tabán, Kápolnahely, Szilády utca) illetve környékén (Templomhegy, Zöldhalom, Fejeték) több templomot is sikerült elkülöníteni. A város környékén levő Árpád-kori falvak templomai feltehetően a tatárjárás idején elpusztultak. A városhoz legközelebbi Templomhegyen azonban feltehetően a későbbi középkorban is funkcionált a templom. A belső területen levő templomok (Kápolnahely, Tabán) a 14-15. században épültek és a török időkben pusztultak el. Egy időben létező, több templomra utal egy 1500-ban kelt Szentlélek Társulat névsora, ami szerint Halasnak legalább két papos (templomos) egyháza volt (NAGY SZEDER 1923. 13.). Lázár deák 1510-ben készült térképe Halast templomos helyként tünteti fel. A középkor utolsó századában épülhetett a Szilády utcában feltételezett templom. Az elpusztult templomokról az első írott forrásunk az 1699-es Pentz-féle összeírás volt, amelyben Fehértó, Bodoglár, Tajó és Balota templomának romját írták le. Az 1761-es Halas városáról készült térkép pedig a fehértói és bodoglári templomok helyét tünteti fel. E templomokat későbbi kutatásokból is jól ismerjük. Ez azonban nem minden templom esetében van így. A templomok egy részének esetében nem csak annak megléte, hanem kora is bizonytalan. így sokszor nem tudjuk eldönteni, hogy Árpád-kori vagy későbbi templomról van-e szó. Ebből következik, hogy azt sem tudjuk, hogy a Halas környéki középkori templomoknak volt-e Árpád-kori előzménye. E kérdéseket az eljövendő évtizedek templomásatásainak kell megválaszolnia. E feltárások tisztázhatnák a fenti templom alaprajzát, építési korát, fennállását, pusztulását, esetleges átépítését és bővítését. Mindezek értékes adatokat nyújthatnának a térség kevéssé ismert Árpád-kori- középkori településtörténetéhez. 64 TJM Rég. Ad.: 4783. 65 TJM Rég. Ad.: 5631. 66 TJM Rég. Ad.: 9260. 67 TJM Rég. Ad.: 4783.
