Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei - Thorma János Múzeum könyvei 2. (Kiskunhalas, 1998)

Petőfi márciusa

ajánlotta művét az intézménynek, amit Kämmerer Ernő igazgató egy magánlevélben nyugtázott, de a festményt a múzeum letétképpen Szegedre küldte le. Amikor erről pár év múltán a festő tudomást szerzett, s a dolgot reklamálta, képét visszaadták.24 így került kiállításra - a művész tulajdonából - 1912-ben a nagybányai művésztelep jubiláns tárlatán.

Ezen a visszatekintő kiállításon ismét külön termet kapott, más épületbe került a nagy kép. Ám ez alkalommal nem politikai meggondolásokból, hanem tisztán rendezési szempontokból történt így. Míg a festőtelepi iskolaépületben félezernél is több festményt és rajzot mutattak be, a teljes falsíkot kívánó Aradi vértanúknak a főgimnázium tornacsarnokában találtak helyet. „Nem is szabad Nagybányának ezt az örökbecsű művet elengednie innen.” - írta a Nagybánya és Vidéke. Majd arról is szól a lap tudósítása, hogy három pénzintézet a képet „meg akarja venni, s a ligetben külön pavilonban kívánja kiállítani.” 25 Nem új keletű a szándék. Már 1903-ban a város képviselő testületé kezdeti „legelső adományul” 200 koronát szavazott meg azért, hogy a Nagybányán akkoriban alakuló múzeum számára a festményt megvásárolja. (A javaslattevő Stoll Béla volt. Az a képviselő, minden nemes ügy fölkarolója, kinek neve olyan ismerősen cseng a kolóniaalapítás történetében.)

Ez a gondolat is elhamvadt azután. A háború és megszállás, mely földönfutóvá tett kétszázezer erdélyi magyart, s az otthon maradottakat a közhatalomváltozás kisebbségi sorsba juttatta, többé nem kínált ilyen alkalmat. Thorma 1918 őszén mind az Aradi vértanúk képét, mind a Talpra magyart! fölgöngyölítve Debrecenbe menekítette. A két festmény sorsát innen kezdve a történelem kényszere is egybekapcsolta.

Petőfi márciusa

Az 1898-as év nyarán, kecskeméti katonai szolgálatát letudva, Thorma János új történelmi kép, impozáns mű megfestésébe fogott. A Talpra magyar! kompozícióját vázolta föl 4x6 méteres vásznon. Változatlan a helyszín is, a szülői ház udvari műterme.

Több tényező közrejátszott abban, hogy éppen ezt a témát választotta. Mindenekelőtt az Aradi vértanúk erkölcsi sikere sarkallotta az

26