Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

A háztartás A háztartás, amelybe a szerencsés véletlen folytán megmaradt könyvecske segítségével bepillanthatunk ,Hoffer Imre és felesége. Büchlbauer Róza kétgenerációs kiscsaládjának háztartása. A családi háztartásból a házasságkötés után kivonult a nagymama. Külön házba költözött, s a háztartás vezetését átadta a menyének. A 18 éves Róza nem csupán új családba került, a szülői házat elhagyva addigi tágabb környezetétől is kénytelen volt megválni. Kiskunmajsáról férje szülővárosába, Kiskunfélegyházára költöztek. Kiszakadt korábbi társasági kapcsolataiból, megszokott életritmusából, távol került az édesanyja által megteremtett gyermekkori háztartás biztonságától, szokásrendszerétől. Igaz, ez a távolság a külső szemlélő számára alig mérhető. Róza apja és férje azonos társadalmi rétegbe tartoztak. Büchlbauer Mihály - a nagyapa - a kisteleki és kiskunmajsai postaállomások főnöke, Büchlbauer Lajos - Róza apja - a majsai posta főnöke, majd a takarékpénztár ügyvezető-igazgatója volt. A fiatal házasok közös vonása a német származás is. Az új asszony nem számíthatott gyökeres változásokra, hiszen nagy vonalakban új családja is hasonló szokásokat követett, amit társadalmi rangjuk és katolikus vallásuk határozott meg. Ebből a létező társadalmi és kulturális gyökérből kellett Rózának kialakítania a saját egyedi, polgári otthonát és háztartását. A folyamat kibontakozását tükrözi a „napló". Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban naplónak nevezzük a háztartási feljegyzéseket tartalmazó könyvecskét, bár nem felel meg pontosan a napló műfajának. Bejegyzései bizonyos mértékig rendszertelenek, nem terjednek ki mindenre. Azokat az eseményeket, munkavégzéseket, kiadásokat tartalmazza, amelyeket a háziasszony fontosnak ítélt. Eredetileg igen változó helyesírással készült, s a bejegyzések egymásutánisága az időrendet 61