Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

kiadás volt. A közlönyt elindító Politzer Vilmos nyomdájától a Feuer család egy év után visszaszerezte a tulajdonjogot, s újságjával a Szabadelvű Párt, majd 1910-től annak utóda a Nemzeti Munkapárt politikai vonalát támogatta. Átmenetileg más helyi sajtótermékek is színesítették a palettát, de az olvasókért folytatott konkurenciaharcban lemaradtak tőkeerősebb társaik mögött.

21 A sajtó szerepe nem csak a két évtized alatt lezajló gazdasági. társadalmi és kulturális átalakulásban, a város vezetéséért folytatott hatalmi harcban is fontosnak bizonyult. A városvezetés pártállásától nem csak intézmények, egyéni sorsok, egyletek alakulása, a gazdaság formálódása is függő viszonyba került. Az országgyűlési коле! 1881-től 1918-ban bekövetkezett haláláig, a Függetlenségi 48-as Párt képviselője, dr. Holló Lajos lett. A közigazgatás irányításában ez a politikai irányzat 1888-ban kapott többségi támogatást. Ekkor választották polgármesterré Holló Lajos barátját és harcostársát, Zámbó Gézát. A képviselőtestületben is többségbe kerültek a függetlenségi 48-as politika hívei. A Holló-Zámbó kettős irányításával egy évtizeden keresztül tartó, lendületes városfejlődés bontakozott ki. Ez a lendület a századfordulón némileg megtorpant, majd a néppárti többségű képviselőtestület és Szerelemhegyi Károly polgármester vezetésével, lassúbb ütemben folytatódott. A hatalomváltás küzdelmét eldöntő, a Néppárt mellett voksoló Gazdapárt azonban már nem nyerte vissza hajdani redemptuskori fényét, s hamarosan magára hagyta szövetségesét. 1900 után a Néppárt szövetkezett a 48-asokkal s ez a koalíció felsorakozott az ellenzéki politikát támogató követ mögé. Holló Lajost 1906-ban is egyhangúan választották a város országgyűlési képviselőjévé és néhány nap múlva díszpolgárává. 1907-től ismét függetlenségi politikát támogató polgármester, Molnár Béla került a képviselő-testület élére. A Függetlenségi Párt három évig kormánypárt lett, s ez a város számára több állami juttatást eredményezett, mint a megelőző három évtized együttesen.

22 A századforduló két évtizedében lezajlott kor21 Félegyházi Újság 1893-ban 17 száma jelent meg. Előre: 1898-99-ben a katolikus ifjúság lapja Félegyházi Friss Újság, Félegyházi Újság :1902. Alföld: 1906-1907. Színházi Kürt: 1903. Félegyházi Újság: 1910. Félegyházi Magyar Újság 1912. Félegyházi Lapok: 1913-1914. 22 Olvasókönyv, 1985. 24