Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

szakváltó átalakulás a látványos és időtálló, elsősorban városképi eredmények mellett, a terheket is megsokszorozta. A vasúti személyforgalom, amely 1899-től 1908-ig megduplázódott, nemcsak a látogatóba és kereskedelmi céllal utazók számának növekedését jelenti. Jelzi a helyben kialakuló munkanélküliséget a munkát keresők megkezdődő ingázását, kiáramlását is. Az urbanizáció következményeként is megnövekedett közkiadásokat csak rendszeresen kivetett pótadóból tudták fedezni, az adókulcs egyre nagyobb százalékra emelkedett. 1910-re már 92,9 %-os pótadót kénytelen a képviselőtestület megszavazni.

23 Összességében azonban a gazdasági - és életformaváltás minden gondja ellenére a századforduló évtizedei Félegyháza történetének felfelé ívelő korszakát jelentik. A Kossuth utca északi oldala 1908-ban Nördliche Seite der Kossuth Straße im Jahre 1908 23 Magyar városok ... 1912. 25