Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

A jótékony célú alapítványozás, az adakozás, a belépőjegyek felülfizetése kötelező járuléka lett a társadalmi rangnak. A kisváros nyilvánossága figyelő szemmel kísérte az egymással barátkozó vagy elzárkózó társasági körök alakulását. Jelentősége volt a pártbeli hovatartozásnak, az egyesületi tagságnak, de még annak is, ki melyik kocsmát látogatta. Kialakultak az egyes társadalmi rétegek különkülön művelődési és szórakozási helyei, alkalmai. A polgárok a kaszinóban, a gazdakörben, a népkörben, a főgimnázium zenetermében, vagy a városháza nagytermében tartott felolvasóesteken élték a maguk külön társasági életét.

19 Kedveltek voltak a műkedvelő előadások. A közvéleményt a helyi sajtó alakította, amely az 1890-es évek után félegyházi nyomdai és szellemi kapacitásra támaszkodhatott. A hírlapkiadást a főgimnázium és a tanítóképző tanárai, jogászok, gazdászok irányították. Kiemelkedő a lapalapító Holló Lajos tevékenysége, aki országgyűlési követté választása után is rendszeresen írta várospolitikai vezércikkeit, bár a szerkesztői tisztet fel kellett adnia. A Félegyházi Hírlap politika -és közéletformáló írásaival Holló távozása után is a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt kisvárosi orgánuma maradt. Fénykora a századfordulóig tartott, de különböző címváltozásokkal, fúziókkal 53 évig a fé

leg) házi sajtótörténet egyik legjellegzetesebb képviselője volt.

20 Vetélytársa az 1895-től megjelenő Félegyházi Hiradó, létét a politikamentesség hansúlyozásával szerette volna megszilárdítani. A közművelődési, társadalmi és szépirodalmi hetilap alapítója Szalay Gyula gimnáziumi tanár lett. A hetilap híranyaga Dél-Pest megye eseményeit közölte. Amikor 1901ben az újság tulajdosa, a Feuer Nyomda csődbejutott, a tulajdonában levő lapot a konkurens cég, a Félegyházi Hírlap tulajdonosa a Vesszősi Nyomda vásárolta meg. Az újságot Vesszősi József heti két szám helyett vasárnaponként megjelenő hetilappá alakította. 1902-től újabb kihívást jelentett a Félegyházi Közlöny megindulása. A már létező két lap fúzióra kényszerült, s a továbbiakban címe Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradóra változott. A Félegyházi Közlöny megjelenését az új helyi nyomda finanszírozta. A századforduló kapitalizálódó piacán a nyomdák is éles harcot folytattak fennmaradásukért. A gazdasági harc egyik fontos eszköze éppen a lap19 Bánkiné 1981. 20 Fekete, 1987. 23