Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

Az utca sártengerén átkelni helyenként még a hagyományos fapallón kellett, de a városközpontban már eltűntek e közlekedést segítő alkalmatosságok. A közvilágítást 1912-ig petróleum és acetilén lámpákkal oldották meg, akkor áttértek a villanyvilágításra. Az áramszolgáltatást a városi kezelésű villanytelep biztosította. Korszerű üzelethálózat létesült. Ezekben - és a város közepén végighúzódó, egymáshoz csatlakozó: vegyespiac, tejpiac, csirkepiac és gabonapiac népes hetivásárain - szinte mindent kaphatott a vásárló. A kiépült vasúthálózat is elősegítette a kereskedelem fellendülését. A századforduló válságosabb éveiben az alacsony gabonaárak és értékesítési nehézségek gondokat okoztak a félegyházi termelőknek is, de ugyanekkor soha nem tapasztalt magas árat kaptak az exportra értékesített hízott sertésekért. 1901-ben a sertésexport mennyisége 14.879 db-ra növekedett, ami 4.227 darabbal több a megelőző évi kivitelnél. A baromfitenyésztőktől felvásárolt élő és vágott baromfit főként Angliába szállították. 1902-ben 430 vagon élő és 500 mázsa vágott baromfit szállítottak el a félegyházi vasútállomásról, ami 1 millión felüli darabszámot jelent. Ausztriába és Németországba libatollat exportáltak nagyobb mennyiségben. A sertés- és baromfikivitel mögött elmaradt a gyümölcskereskedelem. Főleg a Budapesten nagykereskedelmi tevékenységet folytató, de félegyházi Hatvani Mária és a kecskeméti kofák vásárolták fel a nem túl nagy mennyiségű termést.

18 A mezőgazdaságban megtermelt jövedelem a nagyobb birtokosoknál egyrészt bizonyos mértékű termelés-korszerűsítést eredményezett, másrészt a már említett magánépítkezéseket és egy költségesebb életmódot finanszírozott. Az üzlethálózat luxus igényeket is kielégítő széles kínálatában a gyöngyvirágkrém, az angol és francia illatszerek éppúgy helyet kaptak, mint az arató pálinka, az Esterházy konyak, a Törley pezsgő, a pisztráng, a rák, és a déli gyümölcsök. A Kossuth-kalapok mellett amerikai gyártmányú cipőket, mindenféle divatcikket árusítottak. Cséplőgéptől a varrógépig, patkószegtől az aranyozott képkeretig mindent kaphatott a vásárló. Megjelent a presztízs fogyasztás. A helyi újságok gyakran közöltek részletes leírást a bálokon és egyéb rendezvényeken látható hölgyek ruháiról, s a jótékony célú előadásokon történt felülfizetésekről. 18 Évi jelentések a város közigazgatási életéről. 1902, 1903, 1904. 22