Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

Más kisvárosokhoz hasonlóan, a felegyháziaknak is kedvelt sétálóhelyükké vált a vasúthoz vezető fasor és az állomás. Az útvonalon megkezdett városképet átalakító építkezések első középülete a Pártos Gyula által ten'ezett 1880-ban átadott eklektikus kéttornyú templom. Körülötte - a reformkorban épült kúria jellegű, tornácos paraszt-polgár házaktól eltérő szerkezetben és stílusban sorra épültek fel az új polgárházak. A földszintes város hagyományos, fésűs beépítési módja helyett emeletes, díszes homlokzatú, zártsoros építkezési mód honosult meg.

15 A városközpont középületei közül elsőként az emeletes Korona Szálló és Vendéglőt adták át 1886-ban. Itt kapott helyet az Úri Kaszinó. Emeleti díszterme, falán a város címerével és a hatalmas tükrökkel, a polgárság szűk körének kedvelt báltenne lett. A Koronával szemben a piactér másik oldalán épült fel a századvég eklektikus stílusában Hoffer Imre háza. A polgárházak homlokzati kiképzésében az eklektika és az 1896 után egyre inkább teret hódító szecesszió elemei tükröződnek. Az építkezési hullám lendületében a város gondoskodott oktatási intézményeiről is. Alpár Ignác tervei alapján a millennium évében készült el a gimnázium impozáns épülettömbje, méltó szomszédként csatlakozva a kéttornyú templom hatalmas épületéhez. 1904-ben az 1876-óta működő Állami Tanítóképző költözött új épületbe, ez volt az első kétemeletes ház a városban. 1907-1908-ban további szárnyakkal egészült ki az 1809-ben földszintesként megépült, majd 1876-tól emeletesre bővített iskolakomplexum

16 Ez az épülettömb és az egy tornyú barokk templom zárja le a városközpont déli oldalát. A városközpont legszebb épülete az 1911-ben elkészült városháza. Felépültével lényegében befejeződött az a városképet átalakító építészeti folyamat, ami a századforduló évtizedeit jellemezte. Az építkezésekhez csatlakozó, azokat követő közterületrendezések eredményeként 1898-ban kikövezték a négy főutcát, majd a kiépítettebb belvárosi utcákat. 1908-ban már 15 burkolt utca, 41 utcában járda és 14,3 hektár területen két nyilvános park

1 volt Félegyházán. 15 Fekete J, 1974. 16 Bánkiné, 1981., 1908-tól itt létesült a Constantinum. 17 Magyar városok ... 1912. 21