Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

polgári életvitelhez szenesen hozzátartozó társasági életre alkalmas, esetleg elkülönülten csak ilyen célt szolgáló helyiség. Jellegzetes, de nem kizárólagos ismérve a polgári középosztályba tartozásnak a cselédtartás. A cselédes háztartások számából következtetni lehet a polgári háztartások számára. Kiskunfélegyházán 1885-ben 651, 1900-ban 777, 1910-ben 823 házicselédet írtak össze.

14 Nyilvánvaló, hogy voltak háztartások ahol 2-3 házicselédet alkalmaztak, esetleg elvétve még többet, többnyire azonban csak egyet. A birtokunkban levő ismérvek tehát nem alkalmasak a századforduló félegyházi polgárságának számszerű kimutatásához. Következtetésünk szerint e réteg 400 körüli családból, azaz az összes népesség kb. 6 %-ából állhatott. A szükséges társadalomtörténeti mikroelemzések hiányában pontosabb számadatok nem állapíthatóak meg. A századvégen a városkép is jelentősen megváltozott. Az 1887ben elfogadott vársorendezési és építési szabályrendelet előírta, hogy az utcák legkisebb szélessége 12 méter legyen, rögzítette a lakóházak építészeti követelményeit. 1898-ban a városrendezés egyik városképmeghatározó intézkedése volt a főutca - mely 1887-től Kossuth Lajos nevét viselte - kiigazítása és kikövezése. Az utca vonalán egyik végén a vasútállomás, másikon a városháza állt - kezdődtek meg azok az építkezések, amelyek során a mai városképet is meghatározó köz-és magánépületek születtek. A vasút 1854-ben elkészült Pest-Szeged fővonalát a századvégre kiépülő szárnyvonalak követték. Elsőnek 1888-ban a csongrádi vasútvonal készült el. Ezt követően a Szolnok-Félegyháza szárnyvonal kiépítési költségeibe a város is beszállt 60.000 ft értékű törzsrészvény vásárlással. A vasútvonalat 1897 decemberében adták át a forgalomnak. Két év múlva Félegyházát és Majsát kötötték össze vasútvonallal. A javuló közlekedés új lehetőségeket teremtett, ..kitágította'" a világot és közelebb hozta a fővárost, utat engedve a polgárosuló Budapest életmódformáló hatásának. A meglévő igazgatási és bírósági központi szerepkör mellett a vasúthálózat tovább erősítette az országúti csomópontként már létező közlekedési csomópont jelleget. Az 1876-ban eltörölt történelmi múltú kiskun központ új régióra kiterjesztett, megváltozott funkciójú központ lett, amit következetesen fejlesztett iskolarendszere is erősített. 14 Iványosi-Szabó, 1985. 20