Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

rétege. Ők elsődlegesen beházasodással, közéleti tevékenységgel alapozták meg elismert polgári helyzetüket. A közéleti elismertséghez sokaknál a magánéletben szerény anyagi háttér és csak felszínes polgári életvitel társult. Azt, hogy ténylegesen milyen népes volt a helyi polgárság a századforduló évtizedeiben, nehéz megállapítani. Nincsenek olyan jól behatárolható ismérveink, amelyek alapján e társadalmi kategóriát számszerűsíthetően meghatározhatnánk. Egyik ismérvnek e kategóriába soroláshoz a már említett redemptus múltból táplálkozó tekintélyt és az ehhez kapcsolódó földvagyont tekintjük. Másiknak, Max Weber viselkedésszociológiai értelmezését elfogadva, az életvitelt, a neveltetésnek, a származásnak és a foglalkozásnak kijáró presztízst .!12D Az életvitel alakulását befolyásolhatták a lakáskörülmények, amelyeknek változása statisztikailag is kimutatható. Lakásviszonyok alakulása Félegyházá?i.!130 1 1890 1900 1910 Népesség 30.326 33.242 34.924 Ház 4.466 5.408 5.289 (1908-ban) Fürdőszoba nincs adat 13 nincs adat Emeletes (csak 1 emelet) ,, 22 nincs adat Három szobás ,, nincs adat 271 Négy szobás . " 107 Öt szobás ,

; " 100 Hat szobás » 38 Több szobás „ « 14 Még 1910-ben is csupán 530 három, vagy annál több szobás lakás található Félegyházán, de ezek minőségéről alig van ismeretünk. Nem tudjuk, hogy e szobák használati megoszlása milyen. Mennyi a dolgozó, a gyerek, a magánélet intimebb szféráit kiszolgáló, illetve a 12 Max Weber, 1987. 13 Népszámlálások adatai. 19