Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

A Jászkun földtulajdon - A tőkeföld és a tőkeföld forgalmazása

nyílt új vevők jelentkezésére, vagy kifogások emelésére. Később az öt napot tizenöt napra emelték fel.

2 Miért kellett a várakozási idő, ha Félegyháza minden lakója személyileg szabad ember volt, aki tulajdonával szabadon rendelkezett? A tulajdon elméletben valóban szabad rendelkezésű volt, de éppen a redempció gyakorlatából eredően számos jogi kötöttség terhelte. A redemptusok tehervállalásukért nem csupán politikai előjogokat, gazdaságiakat is kaptak, amelyek közül igen jelentős volt az ingatlanvásárlásoknál érvényesíthető elővételi joguk. Vagyis, ha egy eladó ingatlanra két vevő is jelentkezett ugyanazért a vételárért, s közülük az egyik redemptus, a másik zsellér volt, a redemptus vevőt elsőbbség illette. A vételi előjogok közül a legerősebb a vérségi rokon és egyben redemptus szomszédé volt. Őt követte a redemptus szomszéd, vagy más redemptus, ha ilyen vevő nem jelentkezett, csak akkor kapott vételi jogot az irredemptus s csak ő utána a zsellér. A Jászkun Kerületbeli településről jelentkező földvásárló elsőbbséget kapott a külső helységből érkezővel szemben, a helybeli vásárló pedig minden idegen előtt. Megjegyzendő, hogy a kihirdetési időn túl, de különösen az egy éves tényleges földhasználat után benyújtott reklamációra a tanács nem engedélyezte a törvényes adásvétel megváltoztatását. A szabad földforgalomban erős korlátot jelentett az ősiségi jog is, amely szerint csak a szerzett vagyon adható-vehető szabadon, az ősiekre elő- vagy visszavásárlási jogot érvényesíthettek az egyenesági leszármazottak. Az első tíz év földforgalmában azonban még kevésbé érvényesült az ősiség elve, hiszen az első földszerző generációról volt szó, s még nem egyértelmű, hogy a redimált földet ősinek vagy szerzett vagyonnak tekintsék. A fenti dilemmára példa az Ács Márton és Kurucz István között lezajlott földadásvétel. Ács Márton egynyolcad telek, azaz 17,5 kh területű földjét Kurucz István 36 Rft-ért örökösen megvette. A tanácsi jegyzőkönyv tanúsága szerint a vevő a megvásárolt föld minden redempciós terhét kifizette: fizetett a katonaál2 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. l.p. 32./1750. 1800-as években a várakozási idő már 15 nap. Az elővételi jogra lásd még: Jászkun Statútum. VI. pont./1796. 36