Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Egy redemptus gazdaság működése a gazda feljegyzései alapján - Család és gazdaság

szetbeni juttatásként kapott száz kéve nád és két öl fa.

10 Közéleti tevékenysége hozadékának tekinthetjük, hogy városi feladatok, vásárlások intézése miatt közpénzen, sőt napidíjért járta a pesti vásárokat, Szolnokon fát, Csőváron meszet vásárolt, idegen településeken mesterekkel tárgyalt, s közben bővült az ismeretségi köre, amit saját gazdaságában is kamatoztathatott. Egy-egy évben négy-öt külső vásáron is megfordult, s alaposan tájékozódhatott a távolabbi vidékek gazdasági viszonyairól. Rendszeresen résztvett a kerületi elöljárók fogadásán, gyűléseken, társasági eseményeken, amelyek látókörét ismét csak szélesítik, szemléletét formálják, életmódját alakítják. Ezek az események az átlagostól eltérő pompával bonyolódtak. A költségelszámolásokból, a kikövetkeztethető étkezési rendből a kor nemességének életvitelét, szokásait ismerhetjük fel. Több jel utal arra, hogy ezt az életvitelt a jobb módú redemptusok is mintaadónak tekintették. Egy-egy kerületi gyűlés alkalmával a magisztrátus tisztségviselőivel együtt elfogyasztott ebédek elmaradhatatlan tartozéka a kávé, a vadhús, gyakori a teknősbéka is. Ez utóbbi annyira különleges csemege volt, hogy a nádor kegyeit is teknősbékák ajándékozásával igyekeztek megnyerni. A lakomákhoz, ünnepi ebédekhez Pestről vásároltak különleges fűszereket, zöldségeket, pl. a helyben nem termelt zellert. 1795-ben, amikor Horváth Antalt másodbíróvá választották, a választásokat lezáró ebéd és vacsora a kávéval és a muzsikusokkal együtt 37 Ft 51 krajcárba került. Azt nem tudjuk, hogy e rendkívül költséges hivatalos ünneplést folytatták-e az újonnan megválasztottak lakásán, de bizonyára. Ha összevetjük Horváth Antal saját gazdaságáról készített feljegyzéseit és a hivatali tevékenységének számadásait, kétarcú világ tárul elénk. Egyfelől nagyon szigorú minden krajcárt számon tartó saját gazdaságot vezet, másfelől gazdái és társadalmi rangjához tartozó nagyvonalú életmódot folytat. Ez utóbbi nem dokumentálható részletesen, de nagy valószínűséggel feltételezhető. Feltételezésünket erősíti, hogy 1802-ben új és igen nagyméretű ház építésébe kezd. 10 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 9. p. 333./1794. 230