Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Egy redemptus gazdaság működése a gazda feljegyzései alapján - Család és gazdaság

Diótörő (KM. Ngy. 55.1737.1) Kásakavarók (KM. Ngy. 5-891.1,55.901.1) A perceptori (városi adószedő) fizetése ekkor évi 59 Ft, de csak a 8000 db égetett tégláért 40 Ft-ot fizetett ki.

11 Ha a téglák árát a vályogvetés költségéhez hasonlítjuk, láthatjuk, hogy óriási az árkülönbözet. A vályogvetésnek szinte nem is volt anyagköltsége. A sár adott a Horváth földön, s a gabonatermelő gazdaságban törek is volt elég. Szenátori rangja és a gazdaság anyagi ereje azonban részben megkívánta, részben lehetővé tette, hogy a módot is tükröző házat, tégla alapra építse. Ebben az évben saját munkásaival részes munkában nádat is arattatott. A nádat háztetőhöz, istállóra, melléképülethez, a cseplye nádat pedig fűtésre használták. 1802-ben különösen sokra volt szüksége, mert a szenátori járandóságán, s a részes munkával szerzetten felül a várostól is vett 300 kévét 15 Ft-ért.

12 A vásárlás augusztusban történt. Talán az építkezés közben de1 ' BKML. Kf. Lt. A18. С 3. F 1. N°l./1800/801. 12 BKML. Kf. Lt. A18. С 3. F 2. №3-/1801/2. 231