Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Egy redemptus gazdaság működése a gazda feljegyzései alapján - Életlehetőségek a redemptus gazdaságban

Tűzütőacélok (KM. Ngy. 55.299.1, 55.270.1,55.243.1,55.286.1, 55.249.1) A vásár és a már említett lakodalmak és temetések mellett a gyermekszületéseket is nyomon követhetjük. A béresek előleget kértek, ha a feleségük gyermekágyban feküdt, hiszen nem csak a keresztelő, a szükséges jobb táplákozás is sokba került. Olykor korozsmára kértek pénzt, vagyis a keresztszülőnek hívott béresnek a gazda előleget adott, hogy keresztgyermekének ajándékot - keresztelőre ruhát, főkötőt - vegyen. Betegség esetén érvágásra, kenőasszonyra vagy a fájós testrész kenéséhez használt pálinkára kaptak néhány krajcárt. Kirurgust (sebészt), azaz orvost csak egyszer említenek. Gyakran a legények virtuskodását, a nyakasságot, sőt olykor a szilajabb viselkedést is felfedezhetjük. A figyelmetlenséget bizonyítja a sok elveszített szerszám. Lovak, marhák elveszítése csakis akkor fordulhatott elő, ha a gondozó béres az állatok helyett egészen mással foglalkozott. 1796-ban Palásti János második béressel különösen sok probléma volt. Az erősen dohányos férfinak júliustól kalandozott el a figyelme. Előbb egy csobolyót veszített el, utána „el lopatott" három ludat a tanyáról, majd novemberben „a rétbe 218