Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Mezővárosi életforma - Életmód és mentalitás

vagy pisztolyt. A nyoszolya szalmából és fából készült, gazdagon ellátva ágyneművel. Ez utóbbiak összetételét fóleg a redemptus feleségek hagyatéki leltárai mutatják. Ebbe beletartoztak a töl­tött dunyhák és töltött derékaljak, vánkosok, lepedők. Minősé­gük és számuk a család létszámától és anyagi helyzetétől függő­en változott. Sajnos az ágynemű huzatának szövési vagy díszítési módjára nem találtunk adatokat. Annál több adatunk van a lá­dákban tartott ruhaneműkre, különösen a redemptus feleségek ruhatárára vonatkozóan. 33 A XVIII. század végén e réteg tipikus ruhadarabjának tekint­hető a kamillot, a rása, a teveszőr és a pólya szoknya. Rendkívül nagy változatosságot mutatnak a pruszlikok. A bizonyára hét­köznapokon használt karton pruszlik mellett találunk utalásokat kék selyemből készült ezüst csipkés pruszlikra, selyem pruszlik­ra, teveszőr pruszlikra, arany vagy ezüst paszomántokkal vagy fonásokkal díszített pruszlikra. A mai kabátot a hétköznapokon a ködmön és a kendő, az ünnepi viseletben a mente helyettesí­tette. A mente a redemptus feleségek ruhatárából soha nem hi­ányzott. Kiemelt jelentőségét és értékét bizonyítja, hogy a vég­rendelkezők mindig külön megemlítik, és megnevezik azt a személyt, aki örökölni fogja. Férfiak és nők egyaránt viselték ezt a zöld vagy kék színű, esetenként ezüst gombokkal és róka­prémmel díszített ruhadarabot, de az asszonyok hagyatéki leltá­raiból arannyal díszített mentéről, „aranyos mentéről" is tu­dunk. Igen díszesek és szépek lehettek az ünnepi öltözet kiegé­szítő ruhadarabjai is. A fokotok között volt selyem főkötő, ara­nyos főkötő, a kendők között a török kendőt, a fehér és a fekete selyemkendőt, a festett kendőt említik külön. Változatos volt a nők kötény viselete. Ezek között a habos kötő, a selyemkötő, a kék kötő, a fehér kötő fordul elő. S a harisnyaviselést bizonyítja, hogy Kuklenik Anna például tíz pár strimfliről is végrendelke­zett. Az alsó ruházat többnyire a sima vászon vagy selyem fehér ing volt. S többször felbukkannak a külöféle keszkenők is. Lábbelinek csizmát vagy papucsot hordtak. A csizmák között volt patkolt és patkolás nélküli. 33 Bánkiné, 1996. 158

Next

/
Thumbnails
Contents