Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Mezővárosi életforma - Életmód és mentalitás

rend szerint építsék. A tűzveszély miatt igyekeztek a gyakori külső sütőkemencéket is lebontatni, de legalább kőkéményesre alakíttatni. 1802-tól az új lakóházak tetejét belülről - a nád farkait lesallózva - tüzet nem fogható földdel betapasztották. Ebben az időszakban már megjelentek a klasszicista hatást tükröző tornácok is.

28 A városkép javítását szolgálta az 1828-ban elfogadott építési rendszabály.

29 Ebben előírták, hogy az építendő ház hossza legalább 6 öl, külső szélessége 2 öl és 4 such a falmagasság 1 öl és fél such legyen. Megszabták az ajtó és ablak magasságát is, s elrendelték, hogy a ház utcai falára ne egy, hanem két ablakot tegyenek. A tűzfalat már korábban is téglából kellett építeni. Az itt szokásos sárfonást folyamatosan tilalmazták, a padlásfeljáró kialakítása szintén vissza-visszatérő témája az építkezési problémáknak. A lakosságot nagyon nehéz volt arra szoktatni, hogy ne a pitvarból, hanem a kamrából vagy kívülről, a házvégén legyen a padlásfeljáró. Molnár Ferenc kiskun kapitány kéziratban megmaradt írásában így oktatta a lakosokat: „a padlás ajtaját, a pitvarban nem kell hadni, hogy ne talán a macska a tűz mellől fel ihesztvén a pallásra ne szaladjon véle".

30 A belváros legszebb házainak építési módját példázzák a Szt. János téren az 1820-as évektől megmaradt épületek. Ezek a házak véggel az utcára, az udvar felé meggörbített formában, oszlopos, tornácos, kőből cserépfedéssel készült épületek. Ilyen volt a Horváth-ház (Szt. János tér), a Szabó-ház (Szt János tér), s valószínű Török főbíró egykori háza is, ahol a kis Petrovics (Petőfi) Sándor gyermekéveit töltötte.

31 Az építkezések és a lakásberendezések a mezőváros parasztpolgárságának életmódját, a város által nyújtott lehetőségek maximális kihasználását tükrözik. Példaként most egy olyan redemptust emelünk ki, aki vállalkozó - kocsmabérlő - család tagjaként került Félegyházára, és első fél sessio földjét a várossá vá28 Sztrinkó, 1987. 29 SZML. JKK. kig., Fasc. 4. №2039. " Zounok 1.1986. 279-324. 31 Fekete, 1998. 154