Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Mezővárosi életforma - Életmód és mentalitás

Fából, porcelán betéttel készült tintatartó és fából készült iratporzó (KM. Ht. Gy. 82.71.2, 82.16.1) lást követő évben 1775-ben vásárolta meg. 1798-ban bekövetkezett halálakor 15.342 Ft 51 krajcár értékű ingó és ingatlan vagyon maradt utána. Ez a tetemes gyarapodás példázza, hogy a szabadparaszti gazdálkodásból fakadó lehetőségeket a vállalkozói mentalitású Keserű milyen sikeresen tudta kihasználni Egyben bizonyítja, hogy a kiskun mezővárosban léteztek azok a politikai szabadságjogokkal megtámogatott gazdasági lehetőségek amelyek megfelelő vállalkozói szellemmel, gazdaságirányítási kepessseggel az anyagi felemelkedés Keserű által bizonyított mértékét is lehetővé tették. Mielőtt a vagyon összefoglaló leltárat es értékét áttekintenénk, ki kell emelni, hogy a meglévő városi haz mellett a gazdaság közvetlen irányítását szolgálta az adott földterületeken épített két tanya. Keserű Ferencnek a tanyás gazdálkodás mellett a közlegelőn tartott állatokból is jelentós évi bevétele lehetett, amelyet az adásvételi dokumentumok bizonysága szerint földvásárlásba fektetett. A személyes szabadság és a kettős gazdálkodási móddal megtermelhető jövedelem volt az a vonzerő, ami a mezővárosba folyamatosan beözönlő népességet mozgatta. Ez teremtette meg a XVIII-XIX század fordulójára azokat a gazdasági eredményeket, amelyek a mezővárosnak és az itt élőknek, a földesúri településeknél minő155