Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Munkaerő-gazdálkodás

Szűrminta, Sallai János szűcsmester munkáiból szolgálatra való megnem engedtetik".

16 Félegyházán, akinek négy jármos ökre és három kocsis lova nem volt, a bérességet fel nem hagyhatta; de ha mégsem akart elszegődni, elsőként 25 pálca büntetést kapott, azután „az Helységbül is ki menni kénteleníttetik, lakosnak átallyában meg nem szenvedtetik, ha pedig gazda az ilyen embernek zsellérséget ád, s házához fogadgya, elmúlhatattlanúl 3 Ft-ra büntettetik".

17 Azokra is vonatkozott ez, akik az előző évben álltak ki a bérességből. Külön munkáscsoportot képeztek a faragók, a házrakók és a nádazók. Az ő bérük a kaszásokéhoz igazodott, de annál egyharmad résszel magasabb volt. A birtoktalanok, különösen a commoransok közül kerültek ki az állatok őrzését és az ehhez kapcsolódó teendőket ellátó pásztorok. Rangsor szerint a következők tartoztak ide: gulyások, a szilajménes csikósa, a kezesménes csikósa, az ökörcsordás, a tehéncsordás, a nyájjuhász, a fejősjuhász, az esztendőskanász, a csürhéskanász és a hozzájuk tartozó bojtárok, segítők. 16 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 5. p. 145./1779. 17 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 4. p. 114. 125