Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)

foltszerű tarkaságban helyezkedtek el. A tarkaságot a túlnépesedés követ­keztében gyarapodó irtások, foglalások elősegítették. Például Borne Györgye nemes foglalt egy darab erdőt Somkuton, kiirtotta, majd zálogba adta egy jobbágynak. Szelnyitzén voltak irtások a colonicális parcellák között, Teleki Sá­muel „majorság lábja" mellett. A Telekiek tiltott erdeiből négyet teljesen kiirtottak szántóknak, kaszálóknak. Irtották az erdőt a nemesek, a szolgá­latot „falba rúgott" colonusok, a ki tudja honnan beházasodott idegenek. A falu erdejéből irtottak maguknak a Prelukaiak is. A foglalással és irtással alakított szántók foltszerű elhelyezkedését az említettek mellett jól példázzák a berkeszpataki összeírásban nemes berkeszi Csolti Sámuel 157 parcellái. Neki sem antiquája sem külső apper­tinentiája nem volt Berkeszpatakán, csak foglalásai a berkeszi és a ber­keszpataki határ között. Csolti foglalt 1 köblös szántót a saját meglévő berkeszi szántója mellett, Teleki Imre berkeszpataki majorsági földjéből. Foglalt egy másik 2 köblös területet Teleki Sámuel szolgáló emberének földjéből és Teleki József majorsági szántójából, valamint Teleki József colonicális szántóiból. Az utóbbi három másikból lecsípett parcella Ber­kesz-Berkeszpataka-Remete hármas határán volt. Hasonló módon fog­lalta kaszálóit is. Remetén a nemesek parcelláinak szomszédai között említik Teleki Imre colonicális puszta telkét, Maxim Nyisztor jobbágy földjét, Válye Indrej jobbágy földjét, Teleki Imre majorsági kaszálóját és földjét, allo­diális földjét. Teleki Sámuel szolgáló embereinek szántóit, allodiális ka­szálóját, majorsági szántóját. Teleki Sámuel Antsa Grigoras nevű jobbá­gyának földjét, és másokat. Mindezekből anélkül, hogy a példákat telepü­lésenként idéznénk, arra következtethetünk, hogy a nemesek és a jobbá­gyok birtokai a falu határában vegyesen helyezkedtek el. A különböző jogállású földbirtokok térbeli keveredését az irtások mellett a zálogolások is elősegítették. Többen a közbirtokosok közül job­bágyföldet vettek zálogba. A Katona család tagjai különösen sok zálogos földet használtak, amelyekre zselléreket ültettek. Zálogos földjük között több olyan colonicális parcella volt, amit az adózásból kivontak. A jogi allodizációnak ezt a módszerét a tisztségviselő nemesi közbirtokosok kö­zött figyelhetjük meg. Berkeszen, pl. Magyari Ferenc szolgabíró alsó for­dulón levő szántói között volt egy parcella, amit Teleki Károly colonicális földjéből - nem tudni mi módon - megszerzett, s a „contributio alól is ki KM. Könyvt. 5359/1. 360-361. 79

Next

/
Thumbnails
Contents