Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)
foltszerű tarkaságban helyezkedtek el. A tarkaságot a túlnépesedés következtében gyarapodó irtások, foglalások elősegítették. Például Borne Györgye nemes foglalt egy darab erdőt Somkuton, kiirtotta, majd zálogba adta egy jobbágynak. Szelnyitzén voltak irtások a colonicális parcellák között, Teleki Sámuel „majorság lábja" mellett. A Telekiek tiltott erdeiből négyet teljesen kiirtottak szántóknak, kaszálóknak. Irtották az erdőt a nemesek, a szolgálatot „falba rúgott" colonusok, a ki tudja honnan beházasodott idegenek. A falu erdejéből irtottak maguknak a Prelukaiak is. A foglalással és irtással alakított szántók foltszerű elhelyezkedését az említettek mellett jól példázzák a berkeszpataki összeírásban nemes berkeszi Csolti Sámuel 157 parcellái. Neki sem antiquája sem külső appertinentiája nem volt Berkeszpatakán, csak foglalásai a berkeszi és a berkeszpataki határ között. Csolti foglalt 1 köblös szántót a saját meglévő berkeszi szántója mellett, Teleki Imre berkeszpataki majorsági földjéből. Foglalt egy másik 2 köblös területet Teleki Sámuel szolgáló emberének földjéből és Teleki József majorsági szántójából, valamint Teleki József colonicális szántóiból. Az utóbbi három másikból lecsípett parcella Berkesz-Berkeszpataka-Remete hármas határán volt. Hasonló módon foglalta kaszálóit is. Remetén a nemesek parcelláinak szomszédai között említik Teleki Imre colonicális puszta telkét, Maxim Nyisztor jobbágy földjét, Válye Indrej jobbágy földjét, Teleki Imre majorsági kaszálóját és földjét, allodiális földjét. Teleki Sámuel szolgáló embereinek szántóit, allodiális kaszálóját, majorsági szántóját. Teleki Sámuel Antsa Grigoras nevű jobbágyának földjét, és másokat. Mindezekből anélkül, hogy a példákat településenként idéznénk, arra következtethetünk, hogy a nemesek és a jobbágyok birtokai a falu határában vegyesen helyezkedtek el. A különböző jogállású földbirtokok térbeli keveredését az irtások mellett a zálogolások is elősegítették. Többen a közbirtokosok közül jobbágyföldet vettek zálogba. A Katona család tagjai különösen sok zálogos földet használtak, amelyekre zselléreket ültettek. Zálogos földjük között több olyan colonicális parcella volt, amit az adózásból kivontak. A jogi allodizációnak ezt a módszerét a tisztségviselő nemesi közbirtokosok között figyelhetjük meg. Berkeszen, pl. Magyari Ferenc szolgabíró alsó fordulón levő szántói között volt egy parcella, amit Teleki Károly colonicális földjéből - nem tudni mi módon - megszerzett, s a „contributio alól is ki KM. Könyvt. 5359/1. 360-361. 79