Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

veszélyes pillanatokra kell tartogatnia, amúgy pedig csak figyelemmel kell követnie a hadiesemények alakulását, hogy ez által alvezéreinek önálló cselekvési teret nyújtson, s kipróbálhassa tehetségüket. 200 Április 4-én Kossuth - Görgei előterjesztésére - ve­zérőrnaggyá léptette elő Gáspárt. 201 Görgei erről még aznap értesítette Gáspárt, s kö­zölte vele, hogy ezután ő veszi át a VIL, Aulich pedig ismét a II. hadtest parancsnok­ságát. 202 A hadügyminisztérium április 6-án állította ki Gáspár tábornoki oklevelét, április 2-től számítandó ranggal és illetménnyel, s aznap küldte meg Kossuthnak alá­írás végett. 20 A tábornoki előléptetés és a hadtestparancsnoki kinevezés miatt Gáspárnak meg kel­lett válnia az ezredparancsnokságtól. Április 12-én a hadügyminisztérium Gáspár tájé­koztatását kérte, Horváth János vagy Berzsenyi Lénárd közül melyik a rangban idő­sebb alezredes, hogy azt lehessen ezredessé előléptetni. A két tiszt kinevezése között összesen 1 nap különbség volt Berzsenyi javára, ugyanakkor Horváth rangját február 2-től, Berzsenyiét 16-tól számították. Gáspár mégis Berzsenyi Lénárdot javasolta ez­redesi és ezredparancsnoki kinevezésre. 204 Közben a másik három hadtest megkezdte a délnyugati irányú átkarolást. A VII. hadtest feladata most vált igazán kockázatossá. A hadsereg-parancsnokság április 2-án elrendelte Hatvan megszállását, s másnap 3-án Poeltenberg hadosztálya ennek eleget is tett. A délután folyamán a lovasság felderítést hajtott végre, s egészen Bagig és Aszó­dig nyomult előre, de jelentősebb erőkbe nem ütközött. Gáspár április 3-án ezt este 9 órakor jelentette Görgeinek, s közölte, hogy a hírszerzői jelentések és a lakosságtól kapott hírek szerint az ellenség Gödöllőig visszavonult. Ezt követően a Poeltenberg­hadosztály este fél 8-kor visszatért Hatvanba és beszállásolt. 205 Április 3-án a fővezérség utasította a VII. hadtestet, hogy másnap a Gáspár- és a Poeltenberg-hadosztály Hatvanból Aszód felé tüntessen. Április 4-én Aulich vezérőr­nagy személyesen vezényelte a két hadosztályt, s útközben, délután 3 órakor kapta a fővezérség rendeletét, hogy adja át a hadtest parancsnokságát Gáspárnak, ő maga pe­dig vegye át ismét a II. hadtestét. A csapatok pihenőt tartottak, s közben jött a hír, hogy az ellenség Aszód felől előrenyomulóban van. Gáspár azonnal csatarendbe állí­totta a két hadosztályt az út két oldalán, majd előrenyomult velük az 1500 lépésnyire lévő ellenség ellen. Az ütegek lőtávolból tüzet nyitottak a lovasságból álló es. kir. kü­lönítményre, mire az elmenekült. Közben sötétedni kezdett, s az a hír érkezett, hogy az ellenség balszárnyán elrejtve állította fel gyalogságát, s hogy az ellenséges gyalogság mind Aszódot, mind az egyik szomszédos erdőt megszállta, emellett hogy Gödöllőre újabb ellenséges csapatok érkeztek. Miután Gáspár a terepet nem találta alkalmasnak a biztonságos táborozásra, s nem tudta megbecsülni az ellenség erejét, elrendelte a visszavonulást Hatvanba. A vállalkozást Aulich önkéntesként figyelte, s valamennyi 0 Görgey Artúr II. 444. o.; Zámbelly Lajos 94. o. 201 KLÖM XIV. 812. o.; Katona Tamás II. 172. o.; Hermann Róbert, 2001. 288-289. o.; MOL HM Ált. 1849:9130.; Görgey István II. 75-77. o. tévesen április 3-ra teszi a kinevezést, s - alaptalanul ­cáfolja azt, hogy április 3-án Aulich vette át a VII. hadtest parancsnokságát. 202 MOL Gáspár András ir. 203 MOL HM Ált. 1849:9013. 204 MOL HM Ált. 1849:9912., 11899.; Bona Gábor 245-246. és 386-387. o. 205 Okmánytár (e kötetben) No. 14-15. 56

Next

/
Thumbnails
Contents