Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

hiszen ő a térségben található legmagasabb rangú tiszt. Csány azonban ezt visszautasította, mondván, hogy Deym egyelőre túl messze van. Augusztus 14-én a 9. huszárezred két százada a Muraközben, Perlakon és vidékén, két század Kanizsa környékén, két század pedig Kiskomáromban állomásozott, de ezeket rövidesen Somogy megyébe indították. Ezen a napon Csány haditanácsot tartott a Muraközben lévő törzstisztekkel, s megállapodtak abban, hogy Jellacic támadása esetén védeni fogják a területet.

73 Augusztus 22-én Csány úgy intézkedett, hogy a Vas megyében hátrahagyott osztály egy századát a Zala megyei Lendvára indítsák.

7 Amikor a hónap végén egy Csányi István nevű szökött Miklós-huszár árulással vádolta az ezred tisztikarát, Csány László felháborodva írta: „Jelentése hazugság, mert huszáraink jók, hívek hozzánk, és ügyünkhöz csatlakozók, s olyanok, kikben tökéletesen bízhatunk, az ő őrnagyoktul tudtam meg Ottingernek titkos parancsát, mit ha meg nem tudék, okom van hinni, hogy Jellacic már ma a Mura partján táboroz, adná Isten, hogy minden katonáink Miklós-huszárok szellemétül lennének áthatva."

75 Augusztus 24-én az ezredtörzs és az ezredesi osztály Körmenden és vidékén, két század Szepetneken és Sormáson, két század Perlakon és vidékén, l-l század Berényben és Berzencén állomásozott. Ez utóbbi két századot Beretvás Ferenc százados vezette, s feladatuk az Iharosberény és Barcs közötti szakasz őrzése volt.

7 Szeptember elején egyre érzékelhetőbbé vált a horvát betörés veszélye. Szeptember 11-én aztán Jellacic horvát bán csapatai (51.117 fő, 1902 ló, 48 löveg) több ponton is átlépték a Drávát, és benyomultak a Muraközbe, majd 13-15-én a Murán is átkeltek, s szinte akadály nélkül indultak Kanizsa felé. Csupán néhány huszár adott le egypár lövést a Murán hidat verő horvátokra szeptember 13-án. A szembenálló magyar sereg parancsnoka, Teleki Ádám gróf, vezérőrnagy nem merte vállalni a nyílt szembeszállást, ami katonailag tökéletesen indokolt is volt. Csakhogy Teleki semmifajta ellenállásra nem gondolt, sőt, állítólag még az is megfordult a fejében, hogy vagy osztrák, tehát semleges területre vonul reguláris csapataival, vagy - ha Csány László királyi biztos nem gondoskodik csapatai ellátásáról - egyenesen átvezeti őket a bán táborába. Az uralkodó még június 10-én felfüggesztette Jellacicot báni méltóságából, de szeptember 4-én visszahelyezte abba. Telekinek ezek után meg sem fordult a fejében, hogy Jellacic uralkodói felhatalmazás nélkül lépte át a magyar-horvát határt. A magyar tisztikar tagjainak azonban más volt a véleményük. Szeptember 15-én tanácskozást tartottak, amelyen elhatározták, küldöttség útján felszólítják Jellacicot: mutassa elő az őt Magyarország megtámadására felhatalmazó uralkodói rendeletet. Ha Jellacic fel tud ilyet mutatni, a sorezredek semlegesek maradnak, ha azonban nem, akkor amint lehetőségük lesz reá, szembeszállnak a bán csapataival. Az erről szóló levelet 50 es. kir. Millpökh - Csány, Nagykanizsa, 1848. aug. 11. Közli Hermann - Molnár 100. o.; Csány - Batthyány, uo., ua.; uő. - Millpökh, uo., ua. Közli Csány László ir. I. 171., 173. o. 73 Csány - Batthyány, Nagykanizsa, 1848. aug. 14.; uő. - Bubna, uo., ua. Közli Csány László ir. I. 181., 187. o. 74 Közli Csány László ir. I. 207. o. 75 Csány - Szemere, Nagykanizsa, 1848. aug. 30.; uő. - Kossuth, uo., 1848. aug. 31. Közli Csány László ir. I. 228., 237. o. 76 MOL Csány-ir. Nem iktatott fogalmazványok. Melléklet Csány 1848. aug. 24-én Esterházy Károlyhoz intézett leveléhez; Csány - Beretvás, Nagykanizsa, 1848. szept. 3. Közli Csány László ir. I. 251-252.0. 27