Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

tiszt (a 48. és 60. sorgyalogezredből, a 9. huszárezredből, illetve a drávai hadtest cs. kir. tüzérségéből), köztük Gáspár és a Miklós-huszárok 14 más tisztje, végül maga Teleki tábornok is aláírta.

77 Csány ezek után lelkes hangon írta: „Miklós-huszár tisztikara és a Sándorhuszároktul egy százados nálam megjelent, és kinyilatkoztatta, hogy ők visszavonulni vagy elmaradni nem fognak, sőt, a hazáért vívni, harcolni, és ha kell, halni kívánnak."

78 Úgy tűnik, a határozat születésében némi szerepe lehetett Gáspárnak is, mert Csány ezen a napon éjfélkor Batthyánynak írott levelében már javasolta előléptetését: „a Miklós-huszároknál pedig Gáspár és Borotvás [Beretvás] századosok igen derék őrnagyok lennének, és amint a körülményeket esmérem, az ezerednél kitűnő megelégültséget eszközölne."

79 Batthyány - Csány jelentésére válaszolva - szeptember 17-én közölte, hogy a Csány által javasolt tiszteket, köztük Gáspárt őrnaggyá léptette elő.

80 A drávai hadtest tisztikara által fogalmazott levelet Bárczay János, a 4. (Sándor) huszárezred kapitánya, Kari Bubna őrnagy, a 9. (Miklós) huszárezredből, és Alois Wiedersperg őrnagy a 60. (Wasa) gyalogezredből vitték a horvát táborba. Jellacic szeptember 16-án Kiskomáromban fogadta őket, s természetesen nem tudta előmutatni az uralkodói felhatalmazást. Tartott néhány hangzatos szónoklatot a fegyverbarátságról és a dicsőséges cs. kir. hadseregről, s igyekezett erkölcsi nyomást gyakorolni a küldöttekre. A küldöttség tagjai azonban kijelentették: az első adandó alkalommal szembeszállnak seregével.

81 Ehhez azonban idő kellett, hiszen Jellacic túlereje továbbra is nyomasztó volt. Ám a szeptember 18-án még alig 5000 főt számláló magyar sereg közben egyre gyarapodott. Batthyány egymás után küldte az újabb és újabb önkéntes, honvéd, sorezredi gyalogos és huszáralakulatokat, tüzérütegeket a Veszprémnél, majd Székesfehérvárnál szervezett táborba. Szeptember 21-én a létszám meghaladta a 11.000, 23-án a 13.000 főt, 25én elérte a 16.000, 28-án a 17.500 főt. Batthyány ide rendelte a 9. huszárezred még Vas megyében lévő századait is, ezek azonban végül a megyében maradtak.

82 Az immáron Móga János altábornagy vezette magyar hadsereg Székesfehérvár környékén akarta feltartóztatni a bán seregét. Szeptember 26-án azonban a rövid utóvédharc után A tisztikar Jellacichoz intézett, dátum nélküli levelét közli Rupprecht von Virtsolog 268. o., magyar fordításban Gelich Rikhárd: Magyarország függetlenségi harcza 1848-49-ben. Bp., é. n. I. k. 182. o. és Nóvák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharczban. 2. bővített kiadás. Zalaegerszeg, 1906. 90-91. o. Eredetijét ld. KA AFA Karton 1897. Kroatisch-slavonischen Armeekorps, respektive I. Armeekorps unter Jellacic. 1848-13-3. A 9. huszárezred részéről aláírók közül 1849. január végéig 10 fő hagyta el a honvédsereget. V. ö. még KLÖM XII. 1003-1004. o. és Urban: Batthyány-ir. II. 1409-1410. o. - A 4. huszárezred tisztjei nem voltak ott az aláírók között, mert az ezred századai az aláírás pillanatában nem voltak Keszthelyen. Hermann Róbert, 1997. 24-25. o. 78 Csány - a Somogy megyei nemzetőrség parancsnokaihoz, Keszthely, 1848. szept. 15. Közli Csány László ir. I. 291. o. V. ö. Uo. 289., 292-293. o. és Urbán: Batthyány-ir. II. 1350. o. 79 Csány - Batthyány, Keszthely, 1848. szept. 15. Közli Csány László ir. I. 294. o. és Urbán: Batthyány-ir. II. 1352. o. 80 Urbán: Batthyány-ir. II. 1400. o. 81 A küldöttségre ld. Csány László ir. I. 298-300. o.; Urbán: Batthyány-ir. II. 1411-1413., 1438. o.; Hermann Róbert: A drávai hadtest hadműveleti naplója.. (In:) Molnár András szerk.: Hadtörténelmi tanulmányok. Zalai Gyűjtemény 36/1. Zalaegerszeg, 1995. 204-206. o. 82 Urbán: Batthyány-ir. II. 1278., 1448. o.; Csány László ir. I. 313. o. 2K