Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

lia) atyjaként szerepelt. (Miután azonban az ezred anyakönyvében nem szerepel Emília születése, egyelőre azt sem tudjuk, hogy 1839-ben vagy 1840-ben született-e?) Szintén ebben a minősítésben tapasztalható három újabb változás. Az alárendeltjeihez fűződő viszonyra vonatkozó kérdésre adott válasz szerint „különleges tehetséggel rendelkezik vezetésükre." Az alkalmaztatásban való szorgalmáról azt jegyezték be, hogy „igen sok a legjobb sikerrel." Végül az „Egyébiránt a szolgálatban" rovatban azt olvashatjuk, hogy „igen törekvő, megbízható, és kitűnően alkalmazható."

38 1842-es minősítése szerint ekkor már valamennyire tudott csehül, s az ezredben „szeretett és nagyra becsült" (korábban „szeretett és illedelmes") volt.

3 1841. március-áprilisában - miután a szolgálati időt 14 évről 8 évre szállították le az ezred 800 újoncot kapott, s helyettük több száz kiszolgált katonát engedtek haza. Az újoncok begyakorlása miatt az ezred nem vett részt nagyobb gyakorlaton, csupán az alezredesi osztályt küldték Földváry őrnagy vezetésével Kolinba, parancsőri szolgálatra. Ugyanakkor az új ezredparancsnok nagy súlyt fektetett arra, hogy a legénység és a tisztikar minél jobb lovassági kiképzést kapjon, s tisztjei kedvének megteremtése érdekében, nyúl- és szarvas vadászatot, lófuttatást rendezett. 1842. augusztus 16-31. között az ezredet Pardubitznál vonták össze, szeptember 1-9. között a kolini dandárösszevonáson vett részt, s szeptember 10-25. között két vértesezreddel és egy lovasüteggel együtt ott sátortáborozott, majd 26-án visszatért állomáshelyére.

40 Gáspárt 1843. március 18-án alszázadossá (másodkapitány vagy másodosztályú százados) léptették elő.

41 Úgy tűnik, új rangjában szükségesnek tartotta az önművelést is, mert 1844-es minősítésében a „Milyen egyéb tudományban vannak ismeretei?" kérdésre adott válasznál a „történelem és földrajz" szerepel. Szintén ebben a minősítésben olvashatjuk, hogy soron kívül megérdemli az előléptetést, de ennél tekintettel kell lenni a rangban előtte lévő Koller századosra.

4 Az ekkor ötfőnyi törzstiszti karból egy fő volt magyar (Földváry István őrnagy), s magyar honos volt Alphons Breczenheim alezredes is. A főhadnagyok között ott találjuk Békeffy Józsefet (1849-ben honvéd ezredes, a hadügyminisztérium osztályfőnöke), Görgey Kornél (Artúr unokatestvére, 1848-ban dandárparancsnok, 1849-ben alezredesként osztályfőnök a hadügyminisztériumban), a hadnagyok között Kazinczy Lajost (1849-ben honvéd ezredes, egy önálló hadosztály parancsnoka, az 1849-ben utolsóként kivégzett aradi vértanú), Franz Münzöt (1848 novemberében elesik a Simunich elleni hadműveletek során), és Riczkó Károlyt (1849-ben honvéd ezredesként hősi halált hal). Az ezredsegédtiszt, Kari Mjk 1849-ben honvéd őrnagyként Görgei segédtisztje volt.

43 1843. augusztus 30-án az ezred a Prágánál felállított táborba vonult, szeptember 3-án Kozminnál és Weltrußnal, 4-én a klecaui és zdiskoi állásban, majd 5-25. között a 38 KA Conduite-Liste 1840. 39 KA Conduite-Liste 1842. 40 Georg Ernst 183. о.; 9. hezr. 226-227. о. 41 KA Conduite-Liste 1843.; KA GBB 9. HR. 1841-1848. Heft 1. Seite 88. (Gáspár anyakönyvi lapja); KA Qualifications-Listen. Gáspár, Andreas, 1847. 42 KA Conduite-Liste 1844. 43 Georg Ernst 319. о.; 9. hezr. Anhang 67-68. о.; Bona Gábor 252-253., 360-361., 423-424., 521., 601-602. о.; Bona Gábor, 1988. 426. о.; Mjk-re Id. még Németh Csaba: Mjk József huszárőrnagy hagyatéka. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. Békéscsaba, 1999. 317-326. o. 19