Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Hermann Róbert: Gáspár András honvéd tábornok

kedvező azon körülmény, hogy az egész VII-ik hadtest ápril 7-kének hajnalán pihent, tehát kétszeres erővel támadhatta volna meg az ellenséget? De feltéve, hogy én a VII-ik hadtestet csakugyan az ellenség hátába vezettem volna, hiszi-e Kmety, hogy az megáll, s bennünket bevár vala? Bizonyosan nem. Tehát az eredmény egy . Üldözésről az est beálltával úgysem lehetett szó. Én most is tiszta öntudattal mondom, hogy miután semmi rendkívüli körülmény önkéntes előnyomulásomat kívánatossá nem tette, nehogy a szükséges összeköttetést előnyomulásom által megszakasztván, lehető előnyök reményében tán igen is sokat kockáztassak: nekem a fővezéri parancs által kijelölt korlátokon túllépni nem volt szabad. A tudatlanság vádja ellen, mellyel engem Kmety úr illet, önérzet és szerénység csak annyit enged mondanom, hogy bajtársaim s a nemzet előtt lezajlott katonai pályámon a közembertől föl és végig, sohasem egyéni vagy családi öszveköttetés, protekció vagy nepotizmus mozdított előre, s mégis már 1843-ban márciusban kapitány valék, holott minden, ki az akkori viszonyokat ösmerte, tudhatja, hogy főleg igénytelen sorsú magyar embert az osztrák hadseregben tudatlanságért nem tettek soha kapitánnyá".

1S3 Gáspár mentségére még két dolgot lehet elmondani. Egyrészt azt, hogy tudta, miszerint a magyar hadsereg jobb oldalában erős ellenséges csapatok mozognak, s hogy némi joggal tartott attól, miszerint a Vác környékén oldalállást elfoglaló ellenséges csapatok az idő előtti Gödöllő elleni előnyomulás esetén oldalba vagy hátba támadhatják őt. Másrészt pedig, az április 5-i kedvezőtlen tapasztalat aligha múlt el nyomtalanul a lelkében, s ezért inkább a kapott diszpozíció betűjéhez, mint szelleméhez ragaszkodott.

184 Érdekességként megjegyzendő, hogy Kossuth április 14-én mondott beszédében egyenesen Gáspár érdemének minősítette, hogy az ellenség kénytelen volt kiüríteni Gödöllőt.

185 Görgei április 7-én akart összpontosított támadást indítani a gödöllői állás ellen, de ezt Windisch-Grätz nem várta be, hanem visszahúzódott a főváros előterébe. Az április 8-i gödöllői haditanács úgy döntött, hogy tekintetbe véve a Pest elleni támadás kockázatát és az ellenség még mindig meglévő túlerejét, csupán a fősereg egy részét (a II. hadtestet, a VII. hadtest Kmety-hadosztályát és Asbóth Lajos 12. hadosztályát) hagyja Pest előtt. Ezek feladata ugyanaz, mint Hatvannál Gáspáré volt: elhitetni azt, hogy a magyar fősereg egésze itt táborozik. Eközben az I. és III. hadtestek, illetve a VII. hadtest Kossuth- és Poeltenberg-hadosztálya Vácon keresztül a Garam felé tör előre, s azon átkelve indul a es. kir. csapatok által körülzárt Komárom felszabadítására. A haditerv ideális esetben lehetővé tette az ellenséges fősereg visszavonulási útjának 183 MOL Görgey-lt. b/15/9. fasc. ш Görgey István II. 119-121. o. 185 KLÖM XIV. 875. o. 58