Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Hermann Róbert: Gáspár András honvéd tábornok

ről december 25-én Jánosházán át Devecserre, onnan 26-án Pápára vonult. December 27-én itt értesült Győr feladásáról, mire a GyimótCsót-Teszér-Tamási-Bánk útvonalon december 28-án érkezett meg Kisbérre. Másnap, 29-én a sárkányi szoroson át Mórra vonult. Perczel itt kapta Kossuth levelét, amelyben az „csak egy kis győzelmecskét" kért „édes Móricom"-tól.

112 Perczel ugyan már kiadta a parancsot a Lovasberényig történő visszavonulásra, de most megálljt parancsolt. Haditanácsot hívott össze, amelyben részt vett Patay István, Gáspár András, Meszéna Ferenc, Thaly Zsigmond, Perczel Miklós; s tanultabb tisztjeinek javaslata ellenére, öccse, Miklós „által is ösztönözve", az ütközet vállalása mellett döntött. Ez már csak azért is furcsa, mert Csány László kormánybiztos december 29-én írott leveléből kiderülhetett számára, hogy Görgei támadására nem számíthat. Döntését állítólag az is befolyásolta, hogy fegyvertelen hadosztályának parancsnokától, Szekulits István alezredestől azt az értesítést kapta, hogy „ha az ellenség Mórnál fent nem tartatik, (...) az ellenséggel egy órában érkezend Fehérvárra"."

3 Perczel azonban elmulasztotta felderíteni az ellenség erejét, s hasonlóképpen nem értesítette támadási tervéről Görgeit sem.

114 Perczel hadteste a 35. (Zrínyi), a 47. (zalai), 48. (szabolcsi) és 50. (Hunyadi) honvédzászlóaljból, az 1. (Császár) huszárezred két, és a 4. (Sándor) és a 9. (Miklós) huszárezred egy-egy, az 5. (Radetzky) huszárezred fél századából és 16 lövegből állott. Ehhez csatlakozott - már a harc közben - Horváth János alezredes különítménye, amely a 66. honvédzászlóaljból, két század Miklós-, és egy század Császár-huszárból és a 6. hatfontos lovasütegből állott, kb. 1100 fővel és 8 löveggel. A sereg összesen kb. 6000-6500 főt számlált.

115 A Meszéna Ferenc őrnagy, vezérkari főnök vezette jobbszárnyon a 47. honvédzászlóalj és 3 löveg foglalt állást. A Perczel által személyesen vezényelt centrumban a 48. honvédzászlóalj, és az önálló beregi század állott, 12 löveggel, 1,2 Hermann Róbert, 1995. 54-56. o.; KLÖM XV. 882. o. m Komáromi Értesítő, 1849. jan. 12. Thaly Zsigmond cikke. 114 A haditanácsról megemlékezik Perczel egy öregkori költeményében, közli Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848-1849. (In: Farkas Gábor szerk.: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. Székesfehérvár, 1978. 149. o.) Eszerint a haditanácsban ott volt Patay István, Gáspár András, Meszéna Ferenc, Thaly Zsigmond, Perczel Miklós, Halász József [?]. Nem említi viszont a haditanács résztvevői között Horváth Jánost. Ez némileg hihetővé tenné Horváth azon visszaemlékezését, hogy csak december 30-án reggel a Mór felől hallatszó ágyúdörgésből értesült Bodajkon az ütközetről. Görgey István: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. I. k. Bp., 1885. (továbbiakban Görgey István I.) 92. o. A beérkezés időpontját megerősíti Meszéna Ferenc visszaemlékezése, de szerinte Horváth Perczel felszólítására vonult Bodajkról Mórra. Meszéna Ferenc táborkari alezredesnek adatai. MOL R 31. Naplók, feljegyzések. 1. csomó. No. 1007. Szintén Horváth reggeli beérkezéséről ír Bangya János. Johann Janotyckh von Adlerstein: Archiv des ungarischen Ministeriums des Inneren und des Landesvertheidigungs-Ausschusses. Altenburg, 1851. III. k. 641. o. Egy, Tisza Lászlóról szóló életrajz szerint Perczel a haditanács tartása után szólította fel Horváthot a csatlakozásra. 1848-49. Történelmi Lapok. 1892. 4-5. o. 115 Hermann Róbert, 1995. 129-131. o. 38