Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Hermann Róbert: Gáspár András honvéd tábornok

Szeptember elején egyre érzékelhetőbbé vált a horvát betörés veszélye. Szeptember 11-én aztán Jellacic horvát bán csapatai (51.117 fő, 1902 ló, 48 löveg) több ponton is átlépték a Drávát, és benyomultak a Muraközbe, majd 14-15-én a Murán is átkeltek, s szinte akadály nélkül indultak Kanizsa felé. Csupán néhány huszár adott le egypár lövést a Murán hidat verő horvátokra szeptember 13-án. A szembenálló magyar sereg parancsnoka, Teleki Ádám gróf, vezérőrnagy nem merte vállalni a nyílt szembeszállást, ami katonailag tökéletesen indokolt is volt. Csakhogy Teleki semmifajta ellenállásra nem gondolt, sőt, még az is megfordult a fejében, hogy vagy osztrák, tehát semleges területre vonul reguláris csapataival, vagy - ha Csány László királyi biztos nem gondoskodik csapatai ellátásáról - egyenesen átvezeti őket a bán táborába. Az uralkodó még június 10-én felfüggesztette Jellacicot báni méltóságából, de szeptember 4-én visszahelyezte abba. Telekinek ezek után meg sem fordult a fejében, hogy Jellacic uralkodói felhatalmazás nélkül lépte át a magyar-horvát határt. A magyar tisztikar tagjainak azonban más volt a véleményük. Szeptember 15-én tanácskozást tartottak, amelyen elhatározták, küldöttség útján felszólítják Jellacicot: mutassa elő az őt Magyarország megtámadására felhatalmazó uralkodói rendeletet. Ha Jellacic fel tud ilyet mutatni, a sorezredek semlegesek maradnak, ha azonban nem, akkor amint lehetőségük lesz reá, szembeszállnak a bán csapataival. Az erről szóló levelet 50 tiszt, köztük Gáspár és a Miklós-huszárok 15 más tisztje, végül maga Teleki tábornok is aláírta.

67 Csány ezek után lelkes hangon írta: „Miklós-huszár tisztikara és a Sándor-huszároktul egy százados nálam megjelent, és kinyilatkoztatta, hogy ők visszavonulni vagy elmaradni nem fognak, sőt, a hazáért vívni, harcolni, és ha kell, halni kívánnak".

68 Úgy tűnik, a határozat születésében némi szerepe lehetett Gáspárnak is, mert Csány ezen a napon éjfélkor Batthyánynak írott levelében már javasolta előléptetését: „a Miklós-huszároknál pedig Gáspár és Borotvás [Beretvás] századosok igen derék őrnagyok lennének, és amint a körülményeket esmérem, az ezerednél kitűnő megelégültséget eszközölne".

6

^ Batthyány - Csány jelentésére válaszolva - szeptember 17-én közölte, hogy a Csány általjavasolt tiszteket, köztük Gáspárt őrnaggyá léptette elő.

70 Károlyhoz intézett leveléhez; Csány - Beretvás, Nagykanizsa, 1848. szept. 3. Közli Csány László ir. I. 251-252. o. "

7 A tisztikar Jellacichoz intézett, dátum nélküli levelét közli Coloman Rupprecht von Virtsolog: Geschichte des к. к. 60. Linien-Infanterie-Regimentes gegenwärtig Gustav Prinz von Wasa. Wien, 1871. 268. o., magyar fordításban Gelich Rikhárd: Magyarország függetlenségi harcza 1848-49-ben. Bp., é. n. I. k. 182. o. és Nóvák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharczban. 2. bővített kiadás. Zalaegerszeg, 1906. 90-91. o. Eredetijét ld. KA AFA Karton 1897. Kroatisch-slavonischen Armeekorps, respektive I. Armeekorps unter Jellacic. 1848-13-3. Ld. még KLÖM XII. 1003-1004. o. és Urban: Batthyány-ir. II. 1409-1410. о. fii! Csány - a Somogy megyei nemzetőrség parancsnokaihoz, Keszthely, 1848. szept. 15. Közli Csány László ir. I. 291. o. V. ö. Uo. 289., 292-293. o. és Urbán: Batthyány-ir. II. 1350. o. w Csány - Batthyány, Keszthely, 1848. szept. 15. Közli Csány László ir. I. 294. o. és Urbán: Batthyány-ir. II. 1352. o. 70 Urbán: Batthyány-ir. II. 1400. o. 25