Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)
Hermann Róbert: Gáspár András honvéd tábornok
A drávai hadtest tisztikara által fogalmazott levelet Bárczay János, a 4. (Sándor) huszárezred kapitánya, Kari Bubna őrnagy, a 9. (Miklós) huszárezredből, és Alois Wiedersperg őrnagy a 60. (Wasa) gyalogezredből vitték a horvát táborba. Jellacic szeptember 16-án Kiskomáromban fogadta őket, s természetesen nem tudta előmutatni az uralkodói felhatalmazást. Tartott néhány hangzatos szónoklatot a fegyverbarátságról és a dicsőséges es. kir. hadseregről, s igyekezett erkölcsi nyomást gyakorolni a küldöttekre. A küldöttség tagjai azonban kijelentették: az első adandó alkalommal szembeszállnak seregével. 71 Ehhez azonban idő kellett, hiszen Jellacic túlereje továbbra is nyomasztó volt. Ám a szeptember 18-án még alig 5000 főt számláló magyar sereg közben egyre gyarapodott. Batthyány egymás után küldte az újabb és újabb önkéntes, honvéd, sorezredi gyalogos és huszáralakulatokat, tüzérütegeket a Veszprémnél, majd Székesfehérvárnál szervezett táborba. Szeptember 21-én a létszám meghaladta a 11.000, 23-án a 13.000 főt, 25-én elérte a 16.000, 28-án a 17.500 főt. Batthyány ide rendelte a 9. huszárezred még Vas megyében lévő századait is, ezek azonban végül a megyében maradtak. 72 Az immáron Móga János altábornagy vezette magyar hadsereg Székesfehérvár környékén akarta feltartóztatni a bán seregét. Szeptember 26-án azonban a rövid utóvédharc után amelyben néhány huszár foglyul esett - feladta a várost, s visszavonult a Velencei-tó északi partjára. 73 Az ozorai diadal részese 74 Móga még a székesfehérvári táborból küldte Gáspárt a 9. huszárezred 2. őrnagyi osztályával Dunaföldvárra, hogy ott csatlakozzon a Hunyadi- szabadcsapathoz. Móga ezt valószínűleg Batthyány utasítására tette, aki itt szándékozott összegyűjteni a dunántúli hadsereg balszárnyát. Ide érkeztek volna a Délvidékről felvont erősítések is. Nem tudni, hogy erre a kikülönítésre mikor került sor, de Batthyány szeptember 24-én már arról értesítette a Dunagőzhajózási Társaság igazgatóságát, hogy a Ráckevére induló hajók kapitányai révén tudassa a lentről érkező Argó gőzös kapitányával, miszerint „Földvár tájékán a Duna 71 A küldöttségre ld. Csány László ir. I. 298-300. o.; Urbán: Bathyány-ir. II. 1411-1413., 1438. o.; Hermann Róbert: A drávai hadtest hadműveleti naplója.. (In:) Molnár András szerk.: Hadtörténelmi tanulmányok. Zalai Gyűjtemény 36/1. Zalaegerszeg, 1995. 204-206. o. (továbbiakban Hermann, 1995.) 72 Urbán: Batthyány-ir. II. 1278., 1448. o.; Csány László ir. I. 313. o. 73 A magyar létszámra Id. MOL Csány-ir. KLI 91. (szept. 18.), 121. (szept. 21.), 197. (szept. 23. és 25.); Hermann, 1995. 200-203. о. (szept. 28.) 74 A fejezet egészére ld. Bodnár István: Szabadságharcunk ozorai diadala. Szekszárd, 1937.; Varga János: Népfelkelő és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 őszén. Bp., 1953. 169-203. o.; Görgey István: 1848 júniusától novemberéig. - Okmánytár. S. a. r. Katona Tamás. Bp., 1980. (továbbiakban Görgey - Katona) 14-16., 88-107. és 143-368. o.; Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. S. a. r. Katona Tamás. Bp., 1988. (továbbiakban Görgey Artúr) 1.166-183. o. 26