Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)
Székelyné Kőrösi Ilona: Muraközy János és Kecskemét város szabadcsapata
visszaadták, és csak a lőfegyvereket tartották ott. Nagyváradon azonban, már az oroszok a németekkel közösen lévén, a fogadtatás is a német tisztek részéről kevésbé volt szívélyes, de mind a mellett, feleskettetvén arra, hogy semmiféle felkelésben többet részt nem vesznek, útnak bocsáttattak. О és még néhányan, a többek közt Borbás József honvéd főhadnagygyal -jelenleg Rókus kórházi főorvos,- egyenesen a Tiszának tartottak és Sasnál a Tiszán átjöttek, Muraközyék külső szentkirályi tanyájukra teljesen kimerülve szerencsésen megérkeztek. " 66 A volt gerillakapitány rövid kecskeméti tartózkodás után különböző helyeken bujkált. Fekete János álnéven vándorfestőként járt a Dunántúlon, majd eljutott Tardonára, a Bükk-fennsík vadregényes falujába, ahol Jókai rejtőzködött. Rövid ideig Pesten is menedéket kapott egykori mestere, Marastoni Jakab jóvoltából. Ezután Bécsbe ment, és álnéven beiratkozott Carl Heinrich Rahl festőiskolájába, ahol neves művészekkel együtt tanult. A művészettörténeti kutatások szerint valószínűleg itt készült 1852-ben az a Muraközyt ábrázoló lovaskép, amelyen az arcképet Than Mór, a lovat Lotz Károly, a tájat pedig Markó András festette. 67 1853-ban hazatért Kecskemétre, de a részleges amnesztia, mint volt gerillakapitányra, őrá nem vonatkozott; elfogták és a pesti Újépületben több hónapot töltött vizsgálati fogságban. Szabadlábra helyezésében nagy szerepe volt testvérének, Muraközy Lászlónak, aki jónevű pesti ügyvéd volt és felesége révén hasznosítható kapcsolatokkal is rendelkezett.*" Muraközy ezt követően rövid ideig gazdálkodással foglalkozott, majd 1855-től városi hivatalnok lett: előbb árvapénztárnok, majd törlesztési pénztárnok. 1867-ben a kecskeméti takarékpénztárhoz választották meg pénztárnoknak. 1878-ban ismét a város szolgálatába lépett, mint megválasztott gazdasági tanácsnok, s ebben a minőségében sokat tett a Kecskemét könyéki szőlő-és gyümölcskultúra fejlesztése, a parcellázások és a szikrai szőlőtelep létrehozása érdekében. 1867-től részt vett a Kecskeméten megalakult Honvédegylet munkájában, 1868-ban két egyleti tagtársával, Kun Kálmánnal és Ernyei Ferenccel előkészítette a honvédiskola terveit és költségvetését, majd a vívóiskola felügyelője lett. 69 1860-ban feleségül vette Jókai egykori házigazdája, Gyenes Mihály lányát, Sárát. Hat gyermekük született: János (1861-1924), Gyula (1863-1894), Béla (1864-1940), Ilona (1868-1919), Gusztáv (1870-1927) és Erzsébet (1874-?). Leszármazottai, János nevű dédunokája és családja - valamint a rokonság egy "" KNKN 1891. 99-100. old. " 7 Szolláth K., 1977. 13. old., Sümegi Gy. 1989. 560. old. " s Muraközy Árpád táblabíró levele Muraközy Gusztávhoz, Ráckeve, 1913. nov. 7. Másolat a Katona József Múzeum Művészettörténeti Adattárában, 281-82. lelt. sz. m BKMÖL X. 110. A kecskeméti Honvédegylet iratai. Jkv. 1868. máj. 15. Nevét rendszeresen ott találjuk az újjáalakult Honvédegylet választmányi üléseinek jegyzőkönyveiben is, csak a koronázás 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyen, 1892. jún. 6-án nem vett részt, betegsége miatt. 203