Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Székelyné Kőrösi Ilona: Muraközy János és Kecskemét város szabadcsapata

része - ma is Kecskeméten élnek. (János fia Garzó Imre Róza nevű lányát, Béla pedig László Gizellát, László Károly lányát vette feleségül. Egyik unokája Erzsébet fia -, a kalandos életű Újváry Béla a közelmúltban hunyt el Venezuelában.) Muraközy János 1892. szeptember 2-án, nem sokkal felesége március 15-én bekövetkezett halála után, gyomorrákban halt meg. Szeptember 4-én a kecskeméti református temetőben Lotz Károly festőművész búcsúztatta. Az egykor festőművésznek készülő Muraközy hivatali évei alatt egyre kevesebbet festett. Eletében csak egyszer szerepelt a nyilvánosság előtt, 1855-ben, a Pesti Műegylet tárlatán. 1914-ben közel száz művét állították ki a református főgimnázium (Újkollégium) épületében. Az I. világháború kitörése és az iskolaépület katonai célokra történt lefoglalása miatt ezek közül sok elveszett. Művei az első Hírős Héten, 1934-ben szerepeltek ismét nyilvánosság előtt. 1971-ben Budapesten és Kecskeméten rendezték meg emlékkiállítását. 1973-ban a gerillakapitány és festőművész leszármazottai Kecskemét városának adományozták képeit és használati tárgyait, amelyek 1978-ig állandó kiállításon, azóta pedig több alkalommal időszaki kiállításokon voltak láthatók. Muraközy János legjelentősebbnek mondható alkotása, a Gerillakapitány búcsúja, szabadságharcos élményeinek összegzése. A műhöz készült vázlatokat a Kecskeméti Képtár őrzi, az 1914-ben Kecskeméten még bemutatott festmény jelenleg külföldön, magántulajdonban van.

70 A kép előkerüléséről: Sümegi Gy., Petőfi Népe 1984. márc. 15. 5. old., uő. 1989. 570. old. Muraközy képzőművészeti munkásságáról és kiállításairól Jólesz M., Szolláth K. és Sümegi Gy. idézett írásain kívül lásd Dévényi Iván, Domby Lajos, Heltai Nándor, Lyka Károly, Rózsa Gyula és Telepy Katalin irodalomjegyzékünkben szereplő írásait. 204