Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Péterné Fehér Mária: „Első a tűzben utolsó a hátrálásban” Lestár Péter és a 71. zászlóalj az 1848–1849-es szabadságharcban

Ostriában a harcz rettenetes vala, Manswörth rohamánál győzött Guyon hada, Mint bőszült oroszlán maga rontott elő, S utána a sereg mindent eltemető, Egyszerre a zászló Megrendüle Egy óntól találva Földön elterüle. Él a zászlós; sebet csak a zászló kapott, S egy perez után újra buszként fent lobogott; Két ezüst pánt köti most eggyé a fáját, Ronggyá számos golyó tépte lobogóját. És a rongyok fölött Egy érdemjel Véres harczainkról Csengő hangot emel. Nagyszombat a magyar szabadság harczában Vérbarlang; gyászemlék a históriában. Tizenötezernyi főre ment az ellen, Csak tíz s hétszáz magyar volt a harczban jelen. S szól Guyon: „Vitézek! Vagy itt veszünk, Vagy a zsarnok önkény Rabjai nem leszünk! S zászlónk már nem lobog magyar büszkeséggel, Hőse óriásként küzd az ellenséggel. "Ha! e zászló magyar, s vagy eljő én velem, Vagy kint a szabadban leend szemfödelem!" S a magas falakról a Mélybe veté, S magát egy ugrással Utána teremte. Manswörth, s Nagyszombati hőseink sorában Áll egy erős honvéd Komárom várában; Főtiszti ruháján érdemjel díszeleg, Megmentett zászlója jobb kezében lebeg. S nincs is annyi kincse E hazának, Mellyért búcsút mondjon Rokkant zászlajának. Gömöry Frigy