Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)

Bevezetés

azután a fogságba ejtett császártól kikényszeríthesse az 1848-as vívmányok visszaállítását. Mindezt látványos formában, száz, vadonatúj egyenruhába öltözött huszárral, hogy a lakosság díszes katonaságot lásson és bátrabban vállalkozzon új népfelkelésre. A száz huszár élére Noszlopy Szalkay Gergelyt nevezte ki parancsnokul. A szervezkedés anyagi támogatására többek között Bobory Károly és Szabó Károly ceglédi lelkészek vállalkoztak. A Hunyadi-huszárok egyenruháira emlékeztető ruházat elkészítésére több kecskeméti kézművest mozgósítottak. Köztük volt Sélley József és Herpay Gábor kalaposmester, Szabó Ferenc csizmadia, Vasváry Ferenc szabómester. Az akciót leleplezték,. A helyi szervezők közül Kuthy Zsigmond megszökött, Gál Józsefet, Zabolay Károlyt és Vasváry Ferencet több éves sáncmunkára ítélték, és 1857-ben az amnesztiának köszönhetően térhettek haza. Szalkay a lebukáskor nem volt jelen, mivel késett a társaival megbeszélt találkozóról. Az összeesküvés leleplezését követően hollétéről, tevékenységéről nincsenek adatok. 1853-ban került Kecskemét város szolgálatába, mint számvevőségi díjnok, majd szállásmester. 1855-57 között segédtanácsnok, ezt követően Ókécskén községi jegyzőként dolgozott, majd Pest vármegye törvényszékénél mint segédlevéltárnok. 1862. november 24-én városi aljegyzői kinevezést kapott, ettől kezdve haláláig a város tisztikarának tagjaként tevékenykedett.

3 Szalkay Gergely alapos szépirodalmi tájékozottsággal és nyelvtudással rendelkezett. Hivatalnoki teendői mellett irodalommal is foglalkozott. Néhány munkája már a szabadságharc előtt megjelent. Az 1850-es években a kecskeméti író, műfordító és közismert politikus, Horváth Döme biztatására kezdett el fordítani, főként francia műveket. A Notre-Dame egyház Parisban című Victor Hugóregény és Volney: A romok című erkölcsbölcseleti műve mellett Kecskeméten jelent meg, Szalkay Gergely fordításában Chateaubriand: Az utolsó Abencerages és Bullwer: Mechelni hölgy című munkája is.

4 Szalkay Gergely az 1860-as évektől lelkes és szorgos közéleti tevékenységet folytatott a kecskeméti Honvédegylet élén. Az egylet 1861-ben kezdte meg munkáját Lestár Péter volt honvédszázados, a későbbi polgármester elnökletével. Célkitűzései közé tartozott a volt honvédek segélyezése és az ifjúság fegyverforgatásra való oktatása, amelyet azonban egy helytartótanácsi leirat nemkívánatosnak minősített.

5 Az egyleti élet 1867-68-ban élénkült meg, amikor a Honvédegylet 12 tagú választmányának élére Szalkay Gergelyt választották elnökül, mint a legidősebb, őrnagyi rangot viselő volt honvédet.

6 Az egylet egyik fő célja továbbra is a munkaképtelen és segélyre szoruló volt honvédek támogatása volt. E célból például hangversenyeket rendeztek, amelyeken közreműködött a Városi Dalárda és a Dalkar.

7 Másik fontos célkitűzésük a honvédiskola megszervezése volt. Erre vonatkozóan Szalkay még 1867-ben részletesen kidolgozott tervet készített. A szervezést és a vívóiskola felszerelését 1868 tavaszán kezdték meg. Az ifjúság elméleti és gyakorlati oktatását szolgáló honvédiskola megnyitására Szalkay Gergely írta az ünnepi beszédet, amely a 48-as honvédek példáját, hazaszeretetét idézte a jelenlevők számára. Oktatóként az önként vál8