Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)

Bevezetés

lalkozó volt honvédek is közreműködtek.

8

1867-68-ban - nagyrészt Szalkay Gergely munkájának eredményeként - megtörtént az 1848-49-es volt honvédek összeírása. Az összeírt 247 fő számára honvédigazolványokat, igazolási jegyeket állítottak ki. A segélyre szorulók számontartására, összeírására később is rendszeresen sor került. Szalkay Gergely egykori bajtársai - a 6. honvédzászlóaljbeliek - közül a volt honvédek lajstromában találjuk a következő neveket: Kovács Péter közvitéz, Nagy Sándor tizedes, Sz. Nagy Sándor tizedes, Policzer Márton hadnagy, Ruder Vince hadnagy. Az 1870. évi országos honvédgyűlésen Szalkay Gergely és Gömöry Frigyes képviselték a kecskeméti honvédegyletet, amely hivatalosan 1870 végéig működött. A feloszlató közgyűlésre 1871. január 1-én került sor, a jegyzőkönyvben Óvárosháza néven említett régi városháza épületében. A megszüntetés indokát így foglalták össze: „... a honvédegyletek eredetileg t.i. 1861. évben csupán az elnyomorodott s munka képtelen honvédek és ezek árvái és özvegyei segélyezése tekintetéből alakultak, később azonban, t.i. 1867-ben történt újjáalakulások alkalmával még azon czélt is tűzték ki maguk elibe, hogy erkölcsi hatást gyakorolván az országgyűlésre eszközöljék a volt 1848/9-iki honvédek részére az erkölcsi elismerést és anyagi segélyezést, s e mellett pedig egy öszve tartó kapcsot alkossanak az országban mely a volt honvédek közt fentartsa a harczi és hazafias szellemet, a netalán bár honnan bekövetkezhető megtámadtatás vissza verésére, de miután az utóbbi czél szükségessége a már felállított ujabb honvédsereg felállítása által megszűnt, az erkölcsi elismerés kivívhatásara pedig jelen kormány alatt már remény sem lehet..."

9 A jegyzőkönyv szövegét Szalkay Gergely fogalmazta és írta, s ezt követően még megjegyezte, hogy a lakosság is egyre közönyösebb az egykori szabadságharcosok személyével és 1848 szellemével kapcsolatosan. A volt honvédek segélyezését a város időközben magára vállalta. Segélyezésre fordították a Honvédegylet meglevő vagyonát, és a vívóiskola elárverezéséből befolyt összeget is. A Honvédegylet 1890-ben újjáalakult, de ezt Szalkay Gergely már nem érte meg. 1887. július 23-án, 77 éves korában halt meg, a temetési szertartásra július 24én került sor a református temetőben. Felesége, Vanicsek Rozália már korábban elhunyt. Szalkay Gergely haláláról és munkásságáról a Kecskeméti Lapok röviden és visszafogottan, a Kecskemét című lap (a Függetlenségi- és 48-as Párt lapja) terjedelmesebben és nagy tisztelettel méltatva emlékezett meg, kiemelve a „pontos és szigorú becsületességű tisztviselő, a puritán jellemű és köztisztességben álló férfiú , a 48-as párt elvhű tagja" és a volt honvéd érdemeit. Battlai János a következő sorokkal zárta Szalkayról írt nekrológját: „Van nekünk egy kis hajlékunk, a hova eljár s találkozót ad egymásnak a függetlenségi és 48-as párt törzskara, a gárda. Ez a kicsiny hajlék (a 48-as Kör és a Népkör helyisége) volt az egyedüli, hova hivatalán kivül ő is eljárt. Minden vasár- és ünnepnapon megjelent közöttünk, kik tisztelettel állottunk fel, valahányszor az ő őszbeborult,de még mindig katonás alakját belépni láttuk. Ám oda is csak olvasni jött. A társalgásban részt venni nem szokott... Egyszer hallottam őt csupán a múltról szólani, 9