Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)
Bevezetés
de amit akkor mondott, mindig fülembe cseng azóta... A 40-es évek nemzedéke és a mai generáczió közti különbségről volt szó... Ekkor szólt közbe s kissé izgatottan ezeket mondta: »Az a nemzedék, ha kereste is a hivatalt, nem vált mindenre kész szolgájává a hatalomnak.« De mintha megbánta volna, hogy ennyit is mondott, rögtön elhallgatott, s többé a társalgók közé nem vegyült." 1 " Szabadságharcos élményeit Szalkay Gergely még 1851-ben papírra vetette. A 6. honvédzászlóalj tisztikarában kezdettől fogva kitűnt művelt és jótollú hadnagy már az általa fogalmazott korabeli ünnepi beszédek megírásával is magára vonta társai figyelmét. Nem véletlen, hogy őt bízták meg a zászlóalj naplójának vezetésével. „Az 1848. évi sept, hóban az ó-kéri táborban történt,, hogy a VI. honvéd tisztikarában szóba jött, miszerint szükséges lenne a zászlóalj történetét kezdettől fogva megírni, hogy az szakadatlan folytatás végett a zászlóalj levéltárában megtartassék. Ennek teljesítésére, mint a zászlóalj parancsnok akkori segédtisztjét engem kértek fel, és annak teljesítését el is vállaltam, minél fogva vezettem is én az egészről naplót folytonosan a célból, hogy a harcok megszűnte után abból a történetet megírhassam, azonban fájdalom ezen napló, mely a zászlóalj irományaival egy ládában őriztetett, a világosi fegyver lerakás alkalmával uralkodott zavarban eltűnt." Szalkay megmaradt jegyzeteiből és emlékeiből állította össze visszaemlékezéseit, amelyek kéziratos és gépelt másolatok, valamint újságcikkek formájában maradtak ránk. 11 Szalkay emlékirata - amely a szabadságharc kezdetétől a világosi fegyverletételig hűségesen végigkíséri a zászlóalj jelentősebb eseményeit - jellegéből fakadóan nem nélkülözi a szubjektív elemeket és előítéleteket sem. Jól érzékelhetően Kossuth-rajongó (később is az), és Görgey-gyűlölő, noha úgy tűnik, Görgeyt nem is ismerte közvetlen közelről. írását minden bizonnyal a későbbi információk, viták is befolyásolták. Időnként önmagával is ellentmond: berzenkedik a rossz taktika, a Buda felé vonulás miatt, de boldog és élete legszebb napjaként jegyzi Budavár bevételének dátumát. Ő sem mentes az emlékiratok jellemzőitől, az utólagos önigazolásoktól és magyarázkodásoktól, a saját személy és csoport szerepének megszépítésétől, túlértékelésétől. Mindezek főként az itthon, Kecskeméten megjelent cikkekben érződnek. Nem Szalkayt bíráló és elmarasztaló szándékkal idéztük ezeket, hanem a teljesség kedvéért, csakúgy, mint a Görgeyről szóló részleteket. írása mindezek ellenére fontos forrása a 6. honvédzászlóalj történetének és érdekes adalék a szabadságharc históriájához a történelmet alulnézetből szemlélő és személyes sorsán keresztül tűzközelben, hóban-sárban megtapasztaló katona tollából. Szalkay Gergely csak egyike azoknak, akik megírták szabadságharcos élményeiket. Kötetünket a folytatás reményében ajánljuk az olvasóknak. 10
